Öröklődő vírus okozza a roseolát

A herpeszvírusok családjába tartozó humán herpeszvírus-6-ot (HHV-6) még 1986-ban fedezték fel. Két évvel később a roseola infantum, vagy más néven az exanthema subitum kórokozójaként azonosították. A primer infekció az esetek többségében tünetmentesen zajlik, de megnyilvánulhat a csecsemők és kisgyermekek heveny lázas betegségeként. A lázas állapot jellemzően 3 napig tart, majd megszűnése után a törzsön, végtagokon, esetleg arcon apró, rózsaszín, néha összefolyó, nem viszkető kiütések jelennek meg. Ezek néhány nap után elmúlnak.

A New York-i Rochester Egyetem kutatói szerint a HHV-6 kórokozóval fertőzött csecsemők többségénél a vírus integrálódott a kromoszómákba. E gyermekek szüleinél is beépült a vírus a kromoszómába, ami arra enged következtetni, hogy a kórokozó a petesejtek vagy a spermiumok közvetítésével jut át, vagyis öröklődik.

"Ez a veleszületett fertőzés egyedülálló mechanizmusa" - hangsúlyozta a vizsgálatot irányító Caroline Breese Hall, az egyetem gyermekorvosa. Kutatócsoportja jelenleg azt vizsgálja, hogy a kromoszómába integrálódott vírus mit is jelent a gyermekek további sorsa szempontjából.

"Mit jelent valójában a kromoszómákba beépült vírus, képes-e a kórokozó újra aktiválódni, kijutni a szervezetbe és gondokat okozni? Kialakul-e valamilyen immunválasz a szervezetben?" - sorolta a kérdéseket a kutató. E kérdéseknek komoly jelentősége van, hiszen gyakorlatilag szinte mindenki a HHV-6 vírus hordozója.

Caroline Breese Hall csoportja 250 csecsemőt vizsgált meg, akik közül 85-nál kimutatták a kórokozót: 43-an vírushordozóként születtek, 42-en pedig később fertőződött meg.

A vírushordozóként született csecsemők többségénél a kórokozót kimutatták a kromoszómákban. A kutatók eredeti feltevése szerint a vírus a placentán hatolt át valamilyen módon. Mint azonban kiderült, az esetek 86 százalékában az újszülöttek direkt módon, genetikailag örökölték a kórokozót, s mindössze 14 százalékuk fertőződött meg a placentán keresztül.

A vizsgálatok kimutatták, hogy vagy a gyermekek apja, vagy az anyja (de sohasem mindkét szülő) a kromoszómáiban hordozta a kórokozót. A vírus több ponton is csatlakozhat a DNS-hez, ám többnyire a kromoszóma valamelyik végéhez kapcsolódik, azokhoz a ponthoz, ahol a telomerek találhatók. (A telomer vagy teloméra a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz, amely megakadályozza, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak, a sejtosztódás során pedig védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Egyrészt az öregedés folyamatában, másrészt az immunválaszban játszanak szerepet).

Caroline Breese Hall szerint azoknál a személyeknél, akik öröklik a vírust, a kórokozó az egész szervezetükben megtalálható. "A vírus egyaránt megtalálható a hajukban, a körmeikben, a bőrben, a véráramban, mégpedig igen magas koncentrációban" - hangsúlyozta a kutató.

Az ily módon született csecsemők nem tűnnek betegnek, ám a kutatók figyelemmel akarják kísérni a gyerekek további sorsát, azt, hogy normálisan fejlődnek-e. Mindegyiküknél kimutatták a HHV-6 vírusra képződött antitesteket, ami azt bizonyítja, hogy szervezetük valamilyen immunválaszt adott a kórokozóra.