Országosan négyezer kilencszáz védőnő dolgozik a lakossági területi ellátásban, míg kilencszázan az általános és középiskolákban végeznek főállásban egészségvédelmi feladatokat.
![]() |
Évente sok a pályaelhagyó, a védőnők erkölcsi és anyagi megbecsülése nincs arányban az elvégzett munkával - tette hozzá Csordás Ágnes. Az elnök szerint a munka nehéz, felelősségteljes és sokrétű; a várandós és kisgyermekes anyák ellátásán túl a lakosság egészségügyi szűrése és a nővédelem is a fontosabb feladataik közé tartozik, ráadásul vidéken hatalmas területeket kell bejárniuk a védőnőknek.
A védőnők az átalakuló egészségügyben a prevenció területén dolgoznak, s úgy tűnik ez nem kiemelt terület, ezért nehéz dolgunk van - jegyezte meg a szervezet elnöke. Hozzátette: ma már a munkánkat inkább a gazdasági és nem annyira a szakmai érdekek szabják meg.
Csordás Ágnes elmondta: négy egyetemen évente összesen 300 védőnő végez, s valamennyien el is tudnak helyezkedni. Közlése szerint jelenleg is vannak üres védőnői állások, ám inkább csak a kisebb városokban és főleg a falvakban. A megyeszékhelyeken és más nagyobb városokban nincs betöltetlen álláshely - jegyezte meg.
Az egyesület elnöke ugyanakkor rámutatott arra, hogy ellátatlan terület nincs az országban, mert helyettesítésekkel elvégzik az átmenetileg védőnő nélkül lévő körzetekben is a munkát.
A védőnők nélkül nincs egészségügy Magyarországon - hangsúlyozta a konferencián Bujdosó László főorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közép-dunántúli régiójának igazgatója. Mint mondta: a védőnők sosem mennek nyugdíjba, mert "örökké védőnők maradnak" és soha nem szűnő energiával, lelkiismeretességgel teszik a dolgukat.
A főorvos szerint nem a betegségben, hanem az egészségben töltött életévek számát kellene növelni, amihez azonban a megelőzésben döntő szerepet játszó védőnőknek kell "sziszifuszi munkát végezniük minden nap".