Őssejtekből hasnyálmirigy- és bélsejtek

Őssejteket alakított át sikeresen a cukorbetegség kezelésére alkalmas hasnyálmirigysejtekké, illetve a beleket bélelő hártyává két kutatócsoport, amely egyaránt vasárnap számolt be kutatómunkájáról.

Az egyik csoport éretlen ondósejtekből állított elő hasnyálmirigyszövetet, míg a másiknak embrionális őssejtekből kiindulva a beleket alkotó szövet összetett rétegeit sikerült létrehoznia. Mindkét tanulmány az őssejtek felhasználásának új útjait nyitja meg.

A washingtoni Georgetown Egyetem munkatársai spermatogoniális őssejtekkel dolgoztak, amelyekből a spermiumok fejlődnek ki a férfiak heréiben. Ian Gallicano és munkatársai ezekből az őssejtekből pluripotens sejteket hoztak létre, majd olyan tápoldaton tartották a sejteket, amelyben a felvett és beépített anyagok hatására a hasnyálmirigy béta-sejtjeihez hasonlóan kezdtek viselkedni.

Amikor az így előállított sejteket diabéteszes egerekbe juttatták be, azok inzulint kezdtek termelni - közölte Gallicano csoportja az Amerikai Sejtbiológiai Társaság philadelphiai találkozóján. Az előrelépés segíthet abban, hogy a későbbiekben ilyen sejtek beültetésével elkerülhető legyen az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők külső inzulinpótlása. A mostani technológia egyelőre férfiak esetében tenné lehetővé a saját sejtek alkalmazását transzplantációra, ám a kutatók szerint várható a későbbiekben nőknél is használható módszert kidolgozása.

Egy másik kutatásban James Wells és csoportja az ohiói Cincinnati Gyerekkórházban két különböző típusú őssejtből a bélszövet összetett rétegeit állította elő. Ehhez egyrészt embrionális őssejteket alkalmaztak (ES-ek), másrészt indukált pluripotens őssejteket (iPS-ek). Utóbbiakat közönséges felnőtt sejtekből nyerték bizonyos gének bejuttatásával.

Mindkét őssejttípusnak megvan az a képessége, hogy a test bármely típusú sejtje vagy szövete kifejlődjön belőle laboratóriumi körülmények között. A Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányban Well kutatócsoportja megmutatta, hogy ezeket a sejteket sikeresen átalakították a beleket bélelő sejtekké, illetve azokból álló teljes "foltokká".

Az így előállított szövetek alkalmasak a különféle gyulladásos és egyéb bélbetegségek vizsgálatára, a jövőben pedig a kutatók szerint akár gyógyításra is.