• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Petőfi intő példája a napfogyatkozáskor

Hírek Forrás: MTA

A költő fittyet hányt a szükséges óvintézkedéseknek, a bal szeme látása bánta.

Ritkán látható természeti jelenséget, napfogyatkozást figyelhetünk meg Magyarországról pénteken délelőtt. A mostani napfogyatkozás ugyan részleges lesz, de a sugarak éppúgy károsíthatják a retinát, mint teljes napfogyatkozáskor. A szem megfelelő védelmének elmulasztása súlyos következményekkel járhat, ahogyan azt a költő Petőfi Sándor is megtapasztalhatta 1842-ben – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia portálján.

„Teremtő isten! Szemeimre
A vakságot tán csak nem küldöd?
Mi lesz belőlem, hogyha többé
Nem láthatok lyányt s pipafüstöt!" – így öntötte versbe a szeme világának elvesztése miatti félelmét Petőfi Sándor Szemfájásomkor című, 1844-ben írott költeményében.

A páratlan látványra kíváncsi Petőfi Sándor barátaival, Jókai Mórral és Orlay Petrich Somával Pápa város mellől figyelte a jelenséget, miként arról Orlay Petrich egy levelében beszámolt: „hogy teljes pompájában láthassuk". Visszaemlékezése szerint a költő fittyet hányt a szükséges óvintézkedéseknek. „A mint a nap fényes tányérja fogyni kezdett, Petőfi föltette magában, hogy annak teljes elfogyásig bele fog nézni, s csakugyan, intésem daczára sem vette le arról a tekintetét. De a mint az első sugár igen éles hatással ismét kilövellt, Petőfi szemeire csapta tenyerét, s egész hazáig karon kellett őt vezetnem, s csak napok múlva szűnt meg káprázata, de balszemének ez annyira ártott, hogy avval soh' sem látott többé tisztán."