A hazánkban használt mintegy négyszázféle növényvédő szer egynegyedét be kellene tiltani, vagy korlátozni használatukat.
![]() |
A kontinensen az egyik vezető halálok ez a betegség, amely évente egymillió ember életét követeli. A rákkeltő, nehezen lebomló és felhalmozódó rovarölő szer a második világháború után terjedt el a világon, gyártását Magyarországon 1968-ban betiltották, de a hetvenes évek elején még mindig használták a fennmaradt készleteket. Simon Gergely uniós vegyianyag-szakértő a Magyar Nemzet kérdésére elismerte, hogy a maláriaszúnyogok ellen valóban a DDT a leghatásosabb szer. A malária megelőzésére tett intézkedések szükségességét a környezetvédők sem vitatják, ám tartanak a szer hosszú távú környezet-egészségügyi hatásaitól. A tiltakozó közleményekből kitűnik: az is aggasztja a zöldeket, hogy a jövőben a kisebb gazdálkodók is könnyen hozzájuthatnak a DDT-hez, így ellenőrizetlen lesz a toxikus vegyület felhasználása.
Egyes szakemberek szerint a hazánkban használt mintegy négyszázféle növényvédő szer egynegyedét be kellene tiltani, vagy legalább korlátozni felhasználásukat. Az egészségügyi világszervezet (WHO) minősítése szerint hazánkban több lehetséges rákkeltő, génkárosító és a környezetre igen veszélyes hatóanyag van forgalomban, amelyeket sokszor kellő szakértelem nélkül használnak.
Simon Gergely szakértő figyelmeztetett: a vegyszerfelhasználás a kártevők elleni védekezésben az utóbbi időben hazánkban ismét nő. A Levegő Munkacsoport szerint Budapest belterületén a mai napig irtanak szúnyogot az idegméregként ismert dichloros hatóanyagú szerrel is, amelyet az európai és az amerikai környezetvédelmi hivatal, illetve a WHO is lehetséges rákkeltőnek minősített. Az ÁNTSZ és az Országos Epidemiológiai Központ szerint azonban nem veszélyes a szer, megkötés nélkül engedik a szórását. Pedig a vegyületre a mezőgazdaságban háromnapos munka-egészségügyi várakozási időt írnak elő, míg ha a városokban, köztereken permetezik ki, a lakókat senki nem figyelmezteti - írja a lap.