A munkahelyi túlterheltség, az igazságtalannak érzett helyzetek újabb szívinfarktust válthatnak ki.
Több tanulmány felvetette és később igazolta is, hogy a munkahelyi stressznek szerepe lehet a szívkoszorúér megbetegedéseiben. Egy svéd-magyar kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a munkahelyi megterhelés mennyire hozható összefüggésbe a szívizominfarktus utáni szívmegbetegedésekkel, és ez a különböző magatartásbeli és biológiai faktorokkal hogyan magyarázható - olvasható a Semmelweis Figyelőn.
A szakemberek vizsgálták a résztvevők életvitelét, vérnyomását, magasságát, laborértékeit, iskolázottságát, nemét, családi állapotát, munkarendjét, túlóráit, beosztását és azt is, hogy otthon kell-e házimunkát végezniük. A munkahelyi stressz követése egy négyfokozatú kérdőív kitöltésével történt. A pszichés igénybevétellel kapcsolatban 5 dologra kérdeztek rá: a munka ütemére, intenzitására, az erőkifejtés nagyságára, a konfliktushelyzetek előfordulására és az időhiányra.
Arra is kíváncsiak voltak, hogy adott személynek mennyire van lehetősége dönteni arról, hogy mit és hogyan csinál, nyílik-e alkalma új dolgok megtanulására, elsajátítására, magasabb szintű képességeket, alkotókészségeket mennyire igényelnek feladatai, valamint hogy mennyire változatosak. Az AMI (AMI: acut myocardialis infarctus – heveny szívizomelhalás) diagnózisát 3 kritérium alapján állítják fel: jellegzetes tünetek, a szívizom elhálását jelző enzimek vérszintjében történő változások és a specifikus EKG jelek. 2 megléte esetén állítható fel a heveny szívizomelhalás diagnózisa.
A túlzottan megterhelő munka veszélyes
8 és fél év alatt 10 svéd sürgősségi kórház betegeit vizsgálták és kérdezték meg. Azok, akiknek megterhelőbb a munkájuk, egyértelműen magasabb kockázati csoportba tartoznak, szemben azokkal, akiket kisebb ilyen típusú stressz ér a mindennapok során. Az életstílusnak, alvási szokásoknak, vérzsírszinteknek, cukorháztartásnak, gyulladási és véralvadási paramétereknek is nagy szerepe van, de előbbi esetben kevesebb módosító hatással bírnak.
Számtalan korábbi tanulmány kimutatta, hogy a munkahelyi stressz kapcsolatban áll a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel és halálozással. Ha a munka során az erőfeszítések és a visszajelzések között nincsen egyensúly, vagy a munkavállaló igazságtalannak érzi helyzetét és a kialakuló szituációkat, a szívkoszorúér-megbetegedés kockázata és a halálozás esélye kb. 50%-kal nő meg. Azoknak, akik infarktus után megterhelő munkát folytatnak, kétszer akkora esélyük van rá, hogy a betegség újra megjelenjen, akár sokkal súlyosabb formában is.
A stresszhormonokat „nem krónikus használatra tervezték"
A kutatók két fő mechanizmussal magyarázzák a krónikus munkahelyi stressz és az esetleges szívkoszorúér-megbetegedés kapcsolatát. Az egyik feltevés szerint direkt hatások érvényesülnek: az autonóm idegrendszer, mely az egyes szervek működésének irányításáért felelős, túlzott aktivitása miatt csődöt mond, és a hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg tengely, amely a stresszre adott válaszreakciók össz-szervezeti regulátora, olyan anyagcsere-, gyulladásos és véralvadásbeli változásokat indít meg, amelyek a szívbetegség kockázatát növelik.
A hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg rendszer krónikus aktivitása ún. glükokortikoid-diszfunkciót okozhat. Ez azt jelenti, hogy a kortizol nevű hormon, amely e csoport része, és amelyek rendkívül fontos szerepe van az anyagcserefolyamatokban, túlteng, és így az egész szervezet regulációját a – hosszú távon – nem kívánt irányba tolja el: a vércukorszint megnő, az energiaraktárak mobilizálódnak és ez közvetett úton a vérben lévő lipidek (pl. a koleszterin) szintjére is káros hatással van. A glükózanyagcsere romlik, a koleszterinszint emelkedik és az ún. metabolikus szindróma alakul ki, az immunrendszert károsító hatásokról nem is beszélve.
A szervezetünkben lévő hírvivő molekulák (ún. citokinek, tumor nekrózis faktor, gyulladásos fehérjék) is mind-mind a szív koszorúsereinek elmeszesedését mozdítják előre, ez pedig a későbbiekben azok elzáródását, és így az általuk ellátott terület elhalását eredményezi. A szervezetben lévő egyéb stresszhormonok, a katekolaminok (adrenalin, noradrenalin), amelyek normális esetben a hirtelen (és ritkán!) fellépő stresszre adott válaszreakció részeként szolgálnak, hosszabb távon szintén veszélyesek, hiszen a coronariák (koszorúserek) összehúzódását okozzák, a véralvadás kóros befolyásolása pedig vérrögök kialakulásához és az előbb említett elzáródáshoz vezet.
Az életvitel is számít
„A másik feltevés abban áll, hogy a munkahelyi stressz növeli az olyan életvitelbeli faktorok megjelenésének esélyét, mint a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a csökkent fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás és a nem kielégítő alvás." – írja a kutatócsoport, melynek a Semmelweis Egyetemről László Krisztina és Janszky Imre voltak tagjai. Fontos lenne tehát szem előtt tartani a munkahelyi stresszorok csökkentését, hogy az infarktus utáni túlélésen és egyáltalán az életminőségen javítani tudjuk.
Az eredeti közlemény itt olvasható: K. D. László et al. Job strain predicts recurrent events after a first acute myocardial infarction: the Stockholm Heart Epidemiology Program. Journal of Internal Medicine 267; 599–611
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!