TBC és szegénység: terjedőben

A balti államokban, különösen Lettországban megugorhat a tbc-s esetek száma - állítják brit tudósok, akik szerint ennek hátterében a pénzügyi válság okozta recesszió áll. A kutatók korábban a kilencvenes évek elején, a Szovjetunió utódállamaiban vizsgálták a gazdasági visszaesés és a súlyosan fertőző betegség kapcsolatát, és szoros összefüggést találtak a kettő között. A Journal of Royal Society Interface című kiadványban közölt tanulmányban most azt állítják, hogy megismétlődhet a korábbi forgatókönyv, egyszerűen azért, mert az említett országokban nem jut elég pénz a közegészségügyre. A tuberkulózis a szegénységhez szorosan kapcsolható három fertőzőbetegség egyike. A másik kettő az AIDS és a malária.

Az Oxfordi Egyetemen dolgozó Nimalan Arinaminpathy vezette kutatócsoport 15 közép- és kelet-európai ország adatait elemezte. A gazdasági mutatók és a gümőkóros megbetegedések száma alapján kidolgozott modelljükkel azt vetítették előre, hogy Litvániában, Észtországban és Lettországban a következő években megszaporodhatnak a tbc-esetek.

Becslésük szerint Lettországban százezer lakosra 200 tuberkulózisos eset jut majd, Litvániában 130, Észtországban pedig 75. (Összehasonlításként: Oroszország viszonylatában százezer lakosra számítva nagyjából 40 esetet jósolnak ugyanarra az időszakra.)
A brit tudós arra hívta fel a figyelmet, hogy az irányzat nemcsak a szomszédos országokra, hanem a távolabbi régiókra nézve is veszélyes lehet, mert az emberek sokkal többet utaznak, mint régen.
A tuberkulózis 2008-ban 1,8 millió halálos áldozatot követelt, azaz naponta ötezren haltak meg a fertőző betegségben.

Jelenleg több mint kétmilliárd ember fertőzött, de az esetek többségében a betegség lappang, és nem okoz tüneteket.

A tbc antibiotikumokkal hatásosan kezelhető, de ehhez hónapokig naponta kell szedni a gyógyszert. A közegészségügy elszegényedése néhány országban azzal járhat, hogy kevesebb orvosság áll rendelkezésére.

A tudósok arra is rámutattak, hogy a rendszertelenül szedett antibiotikum következtében a gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek alakulnak ki, ami szintén aggodalomra ad okot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért sürgette, hogy az országok állítsanak fel laboratóriumokat az új baktériumokkal szembeni harcra.