 |
| Csizmár Gábor |
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, az uniós belépés előtt készített felmérése szerint mintegy 300 ezren gondolkodnak rajta, hogy külföldön vállaljanak munkát.
Csizmár Gábor foglalkoztatási miniszter egy közelmúltbeli budapesti konferencián elmondta, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta 35-40 ezer magyar dolgozik az unió tagállamaiban, és ez várhatóan a jövőben sem nő lényegesen. Mindenesetre a Gazdaságkutató Intézet tanulmányszerzője rávilágít, hogy a munkaerő-kiáramlásról igen kevés információval rendelkezik az ország, mivel egyetlen kormányszerv sem foglalkozik az országból kifelé tartó munkaerővel.
Szinte biztos, hogy elsőként az orvoshiányt fogja megérezni
 |
| Gyenes Géza |
Magyarország. Az orvosok elvándorlása már a közeljövőben komoly problémákat okozhat, mert az ország jelenleg is orvoshiánnyal küzd, amire Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára is rávilágított. Ez leginkább vidéken érezhető, ahol vannak olyan kórházak, amelyekben a minimum személyzeti létszámfeltételnek sem tudnak eleget tenni. A rendelkezésre álló számokból megjósolható, hogy Magyarország uniós tagságát követő első két évben legalább kétezer szakorvostól kénytelen búcsút venni.
Gyenes Géza véleménye szerint a pénztelenség, a megbecsültség hiánya és a túlterheltség mind arra készteti a szakembereket, hogy kivándoroljanak. Elsődleges célpontok: Svédország, Anglia, Írország és Németország. Szakmai szempontból az aneszteziológusok vállalnak Nyugaton munkát, őket a háziorvosok követik, majd a sebészek, traumatológusok, belgyógyászok, nőgyógyászok folytatják a listát.
