Több gyereket szeretnénk, de...

A vágyak és a valóság között "igen nagy különbségek" vannak Magyarországon: az emberek szeretnének több gyermeket, mint amennyit azután vállalnak, nálunk még nem nyert teret az Ausztriában, Németországban már megjelent, legfeljebb egy gyermek vállalásáról szóló szemlélet - mondta Kamarás Ferenc demográfiai szakértő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szervezett sajtóbeszélgetésen csütörtökön, Budapesten. Hozzátette ugyanakkor, hogy jelentősen későbbre tolódott az első gyermek szülésének időpontja: a hetvenes évek közepén a nők még általában 22 éves korukban hozták világra első gyermeküket, ez most már 27 és fél éves korra esik.

Mindez azt jelenti, hogy a 25 évesnél fiatalabb nők körében - korábban ők adták a kismamák négyötödét - stabilan esik vissza a szülésszám, ami a húszas-harmincas éveik fordulóján lévő nőknél emelkedik.

Magyarország lakossága az 1980-as csúcson 10 millió 713 ezer, míg ez év közepén a júliusi KSH-gyorsjelentés szerint 10 millió 35 ezer volt - mondta a szakértő, aki nem vállalkozott annak becslésére, mikor csökkenhet hétszámjegyűvé a népesség.
Nagyon nagy a becslések szórása, sok múlik azon, milyen munkahipotézist választ a kutató - jegyezte meg, hozzátéve, míg a migránsokról viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre, a huzamosabb időre külföldre távozó magyarok miatt lehet egyfajta bizonytalanság a kimutatásokban.

Kamarás Ferenc azt elmondta: míg a népesség reprodukálásához 100 nőnek 210 gyermeket kellene szülnie, addig a tavalyi adatok szerint ez a mutató Magyarországon 132 volt.

A szakember kitért arra, 1949 óta a férfiak születéskor várható élettartama egy évtizeddel, 69 esztendőre emelkedett, a nőké másfélszer ennyivel, 77,4 évre nőtt, ám az adatok azt mutatják, hogy ez elsősorban a csecsemő-, gyermek- és fiatalkori halandóság jelentős csökkenésével magyarázható.