Összetalálkozott a kor két tudományos forradalma, a genomika és az informatika.
Intelligens vakcinák kápráztatták el az idén az orvostudomány képviselőit - nyilatkozta a HVG-nek az év tudományos szenzációit számba vevő összeállításban Falus András professzor, a Semmelweis Egyetem genetikai, sejt- és immunbiológiai intézetének vezetője.
Új, minden korábbinál hatékonyabb szérumokra a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás utáni anthraxos, "fehér poros" pánik miatt volt szükség, a kutatókat az amerikai törvényhozás kiemelkedően magas támogatással bátorította a nagyon hatékony toxint termelő baktériumok elleni védőoltások kifejlesztésére. Ez ösztönözte azokat a kutatásokat, amelyek eredményéről Alessandro Sette San Diegó-i immunológus és kutatócsoportja számolt be az Immunity című amerikai szakfolyóirat februári számában. Falus professzor úgy összegzett: összetalálkozott a kor két tudományos forradalma, a genomika (genetikai szerkezet értelmét kutató tudományág) és az informatika.
Sette és munkacsoportja ugyanis a számítógép segítségével összevetette a legveszélyesebb kórokozók - az évezred eleje óta interneten is hozzáférhetővé tett - genomját (teljes örökítőállományát) az emberi genom azon részével, amely kiemelt szerepet játszik az immunválaszban. Ezután informatikai eljárásokkal képesek voltak valószínűsíteni és kiemelni a baktériumokból a legsikeresebb védőoltás kifejlesztésére alkalmas fehérjedarabkákat. Ezekkel oltva az embereket - magyarázza Falus András - nagyon nagy hatású vakcinák igen gyors előállítása lehetséges. A lényeg pedig, hogy megteremtődött az immuninformatika, az intelligens védőoltások (és gyógyszerek) tervezésének tudománya, amelynek egyik első nemzetközi seregszemléje éppen Budapesten lesz 2006. októberében.