Túlzottak a sugárzás miatti félelmek

A vásárlók védelmet remélnek a japán atomerőművi balesetből származó sugárzástól a figyelmeztetések ellenére, hogy valódi nukleáris veszély hiányában a szer szedése kockázatosabb, mint semmit nem tenni. Hatvanhat évvel azután, hogy az első atombomba felrobbant Hirosima városa fölött, a sugárzás mindenütt kísérti az embereket, ám a vele kapcsolatos szorongás aránytalanul nagy a valós veszélyhez képest - vélik szakemberek.

"Az embereknek általában felfokozott a sugárzástól való félelme. Ez igaz az Egyesült Államokban és vélhetően még inkább Japánban" - mondta Jerrold Buschberg radiológus professzor, a Kaliforniai Egyetem egészségfizikai programjának igazgatója.

A tény az, hogy mindenki naponta ki van téve kis mennyiségű radioaktív sugárzásnak egyszerűen amiatt, mert a Földön él vagy éppen repülőre száll, ahol még magasabb a természetes háttérsugárzás. Ebből a forrásból évente körülbelül 2,4 millisievert sugárdózis éri az embereket, az aktuális érték azonban a lakóhelytől függően jelentősen szóródik, 1 és 10 millisievert között lehet.

Japánban a tudományügyi miniszter bejelentése szerint pénteken 30 kilométerre a fukusimai atomerőműtől óránként 0,15 millisievert volt a sugárzás mértéke. Tokióban, az atomerőműtől 240 kilométerre óránként 0,809 mikrosievert volt a sugárzás (1000 mikrosievert = 1 millisievert), amely ugyan tízszerese a szokásosan mért értéknek, ám még így sem éri el azt a sugármennyiséget, mely a világ nagyobb háttérsugárzású területein éri az ott élőket.

Összehasonlításként: egy mellkasröntgen alkalmával 100 mikrosievert, egy CT-felvétel során pedig 10 millisievert, azaz tízezer mikrosievert sugármennyiség éri a szervezetet.

"Az átlagembert érő sugárzás szintje jelenleg nem kellene, hogy aggodalomra adjon okot" - mondta Richard Wakeford epidemiológus, a brit Manchesteri Egyetem Dalton Nukleáris Intézetének professzora.

A szakértők sokkal inkább aggódnak azért a mintegy háromszáz munkásért, akik a sérült nukleáris erőmű reaktorait próbálják lehűteni. Itt előfordult, hogy a sugárzás elérte az óránkénti 400 millisievertet.

A nagy dózisú direkt sugárzás behatolhat a testbe, ahol elsősorban a gyorsan osztódó sejteket támadja meg, mint például a gyomor nyálkahártyája. A rövid idő alatt kapott nagy sugáradag égéseket okoz vagy sugárbetegséget. Utóbbi hányingerrel, gyengeséggel, hajhullással, bőrégésekkel és a szervek csökkent működésével jár. A szakértők szerint a fukusimai erőműben mért sugárzási szint elegendően magas ahhoz, hogy a helyszínen lévőknél sugárbetegséget okozhasson.

"Ezek az emberek bátrak... Meg lehet védeni őket a radioaktív részecskék belégzésétől, ez segít. Ám itt intenzív sugárzó radioaktivitásról van szó, melyet csak árnyékolni lehetne. Nem lehet 110 kilogramm ólommal a tested körül járkálni" - magyarázta Donald Bucklin, aki az arizonai Palo Verde atomerőmű orvos-igazgatója volt. "Úgy gondolom, ezek az emberek erkölcsileg egyenértékűt tesznek azzal, mintha kézigránátokat dobálnának magukra" - tette hozzá.