Új fogyasztóvédelmi irányelv: fekete és szürke lista

Az Európai Bizottság nemrégiben mutatta be legújabb tervezetét, melyben a teljes fogyasztóvédelmi közösségi joganyag (acquis) több éven keresztül tartó felülvizsgálatának eredményeképpen a fogyasztót megillető szerződéses jogok egy jogi keretben - új irányelvben - történő szabályozására tesz javaslatot.

Az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogharmonizációs törekvéseinek egyik legnagyobb vívmánya a fogyasztót megillető elállási jog, amely szerint meghatározott időn belül a fogyasztó bármilyen indoklási kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől, és így mentesül minden abból származó kötelezettség alól is. Az irányelvjavaslat szerint az Európai Unióban egységesen kéthetes, azaz tizennégy napos elállási időt kell biztosítani a fogyasztók részére. Az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződések esetében az elállási időszak attól a naptól kezdődik, amikor a fogyasztó aláírja a megrendelőlapot, vagy azokban az esetekben, amikor a megrendelőlap nem papíralapú, amikor a fogyasztó a megrendelőlap egy példányát tartós adathordozón - cd-lemezen, pendrive-on stb. - megkapja.

Az áruk értékesítésére vonatkozó, távollevők közötti szerződések esetén az elállási időszak kezdete az a nap, amikor a fogyasztó vagy az általa megjelölt - a szállítótól eltérő - harmadik személy átveszi a megrendelt árukat. A szolgáltatások nyújtására vonatkozó, távollevők közötti szerződések esetében az elállási időszak a szerződés megkötésének napjától kezdődik. Az elállási jog egységes szabályozását segíti elő, hogy az irányelv melléklete már tartalmaz egy elállási formanyomtatványt, amelyen a fogyasztók könnyen és gyorsan elállhatnak a szerződéstől. A javaslat lehetővé teszi, hogy a fogyasztók akár a kereskedő honlapján keresztül tegyék meg e nyilatkozatukat. Hiányossága viszont az irányelvnek, hogy míg mobiltelefonon, sms formájában lehetőség van szerződéskötésre, addig a fogyasztók elállási jogukat már nem gyakorolhatják sms- vagy mms-üzenet segítségével.

A hibás teljesítéssel kapcsolatban szintén találunk szabályokat az irányelvben. Szerződéstípustól függetlenül - a javaslat szerint - a hibás terméket vásárolt fogyasztók minden tagállamban ugyanazokkal a jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek. Így lehetőség van az áru kijavítására, kicserélésére, ezt követően árának csökkentésére, a vételár visszatérítésére vagy a szerződés felmondására. A kereskedőt illeti meg a választás lehetősége, hogy kijavítás vagy csere útján orvosolja a hibát. Amennyiben a kereskedő bebizonyítja, hogy a hiba orvoslása javítás vagy csere útján jogellenes, lehetetlen vagy a kereskedő számára aránytalan erőfeszítéssel járna, a fogyasztó választhat az árengedmény, illetve a szerződés felmondása között. A kereskedő erőfeszítése akkor minősül aránytalannak, ha az árengedményhez vagy a szerződés felmondásához képest túlságosan magas költségeket jelent a számára, figyelembe véve az áruk hibátlan állapotbeli értékét és a hiba jelentőségét.

Az irányelv mindezeken túl rendezi a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos szabályokat is. A jogbiztonság érdekében az irányelv mellékleteiben két listát tartalmaz a tisztességtelen feltételekről. Az egyik melléklet azon feltételek listáját tartalmazza, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek. Ez az úgynevezett fekete lista. A fekete lista szerint minden esetben tisztességtelen többek között az olyan kikötés, melyben a kereskedő kizárja vagy korlátozza a felelősségét a fogyasztó halálát vagy sérülését okozó cselekedete vagy mulasztása miatt, vagy éppen a kereskedőt jogosítja fel az áruk szerződésszerűségének megállapítására vagy a szerződéses rendelkezések kizárólagos értelmezésére. A másik lista az úgynevezett szürke lista, amelyen az olyan feltételek szerepelnek, amelyeket a kereskedő - ellenkező bizonyításáig - tisztességtelennek kell tekinteni. Így vélelmezetten tisztességtelennek kell tekinteni az olyan szerződéses feltételt, mely például a kereskedőt feljogosítja a szerződés rendelkezéseinek egyoldalú módosítására - ideértve a termék vagy szolgáltatás jellemzőit is - vagy a fogyasztónak például papíron vagy cd-n átadott szerződéses feltételeknek a kereskedő internetes oldalán történő egyoldalú módosítását teszi lehetővé.

Nagyon fontos, hogy mind a fekete lista, mind a szürke lista minden tagállamban ugyanúgy érvényesül, ezektől a tagállamok nem térhetnek el. Az irányelv szabályai - köszönhetően a teljes harmonizációs megközelítésnek - várhatóan egységes és meglehetősen magas szintű fogyasztóvédelmi joganyagot hoznak létre az egyes tagállamokban. Nem szabad elfelejteni, hogy számos, a nemzeti jogban biztosított vívmány ezáltal veszélybe kerül, kerülhet. Ilyen például a magyar jogban biztosított kötelező jótállás jogintézménye. A tervezetet a francia elnökség ugyan már elkezdte tárgyalni, de várhatóan az igazi munka csak a cseh elnökség alatt indul meg.

A jogorvoslati lehetőségek a következők: az áru kijavítása, kicserélése, árának csökkentése, a vételár visszatérítése, a szerződés felmondása. Amennyiben a kereskedő bebizonyítja, hogy a hiba orvoslása javítás vagy csere útján jogellenes, lehetetlen vagy a kereskedő számára aránytalan erőfeszítéssel járna, a fogyasztó választhat az árengedmény, illetve a szerződés felmondása között.