• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Újabb agyi molekula a depresszió hátterében

Hírek Forrás: MTI

Az étvágyat és a stresszt szabályozó Y-neuropeptid szintje is belejátszik a betegség kialakulásába.

Nagyobb a klinikai depresszió kialakulásának kockázata azoknál, akik agyában kevesebb termelődik egy, az étvágyat és a stresszt szabályozó vegyületből - közölték amerikai kutatók. A Michigani Egyetem kutatói az Y-neuropeptid (NPY) mennyiségét vizsgálva megállapították, hogy az biomarkerként jelezheti a súlyos depresszió megjelenésének kockázatát.

"Úgy tűnik, hogy ez eltérő mechanizmus, független a depresszió kutatása során korábban találtaktól, melyekben a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin játszanak szerepet" - magyarázta Jon-Kar Zubieta, az Archives of General Psychiatry című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A vizsgálatban először is három csoportba osztották a résztvevőket aszerint, hogy kevés, közepes mennyiségű vagy sok NPY termelődik szervezetükben. Ezt követően mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) követték a vizsgálatba bevont emberek agyi aktivitását, miközben semleges (pl. anyag), negatív (pl. gyilkos) és pozitív (pl. remény) tartalmú szavakat mutattak nekik. A negatív töltetű szavakra az alacsony NPY-szintű embereknél erős aktivitást észleltek a homloklebeny elülső részében, amely az érzelmek feldolgozásában játszik szerepet, ugyanakkor a magas NPY-szintű csoportban lévők jóval kevésbé erőteljes válaszreakciót mutattak.

A második tesztben arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy miként írták le érzelmi állapotukat az alanyok egy stresszhatás előtt és után. A stresszhatás egy mintegy 20 perces, közepes erősségű fájdalom volt, amelyet úgy váltottak ki, hogy sóoldatot fecskendeztek az állkapcsot mozgató izmokba. Az első csoportba (alacsony NPY-szint) sorolt emberek a fájdalom előtt és után is több negatív érzésről számoltak be, ami azt jelzi, hogy érzelmileg jobban bevonódtak, miközben a fájdalomra számítottak és akkor is, amikor közvetlenül utána az átélt élményeikre reagáltak.

A kutatók végül megvizsgálták klinikai depresszióval élő és attól nem szenvedő emberek genotípusát, és azt találták, hogy a depressziósak között "túlreprezentáltak" volt az alacsony NPY-szintű emberek, akiknél a neuropeptid alultermelődött.