Vizi E. Szilveszter: népbetegséggé vált a drogozás

Ezt hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter akadémikus, agykutató.

A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy pénteken Kecskeméten Kábítószerfogyasztás a társadalomban címmel előadást tart a Közlekedési Bírák Egyesületének tudományos összejövetelén.

Mint kifejtette, az ember szinte mindig, minden kultúrában alkalmazott olyan szereket, amelyek átmenetileg oldották szorongásait, serkentették teljesítőképességét, fokozták örömérzetét. Míg a zsidó-keresztény kultúrában a borfogyasztásnak voltak hagyományai, a Távol-Keleten vagy Dél-Amerikában bizonyos kábítószereknek. Ezekben a közösségekben azonban társadalmilag tudták kezelni a tudatmódosító szerek fogyasztását. Gondot az okozott, amikor ezek a szerek egyik kultúrából átkerültek a másikba, ahol azt nem tudták kezelni. Így amikor az európai hódítók megismertették Dél-Amerika lakosságát az alkohollal, a "tüzes víz" elterjedése súlyos szociális és gazdasági problémákat okozott. Európában és Észak-Amerikában pedig a kábítószerek elterjedése okozott, okoz óriási gondokat.

Vizi E. Szilveszter a magyarországi droghelyzetet ismertetve rámutatott, hogy tranzitországból az utóbbi években célállomássá vált. S bár Magyarország az Európai Unión belül az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, ahol a 15 és 60 év közöttieknek 5-10 százaléka próbálta ki a cannabisszármazékokat, aggasztó, hogy a fiatalok 20-30 százaléka még nagykorúságuk elérése előtt nyúl a tiltott szereket.

Az országban jelentős mértékben csökkent a heroin, a kokain és a morfium használata, viszont megnövekedett az ecstasyé, s egyre többen fogyasztanak marihuánát is. "A drogfogyasztásban is egyfajta divat, európai trend érvényesül. A világon lefoglalt ecstasytabletták 73 százaléka Nyugat-Európára jut" - jegyezte meg Vizi E. Szilveszter.

Ami Magyarországot illeti, míg 1997-ben mindössze 5500 ecstasytablettát foglaltak le, 2003-ban már 136 ezret.

"Ez óriási növekedés, ami bizonyos mértékben a fogyasztásra is utal" - hangsúlyozta a tudós, aki az amfetaminszármazékot tartja a legveszélyesebb szernek, mivel könnyű előállítani, s nagy tételben forgalmazni, terjeszteni, ám hatására az agyban tönkremegy az egyik legfontosabb, az úgynevezett szerotoninerg idegpálya.

"Ez a drog tartós károsodást okoz, ami kihatással van az egyén szellemi teljesítményére, érzelmi életére, egész további sorsára" - tette hozzá az agykutató.

Az Európai Unió kábítószerekkel kapcsolatos központi információgyűjtő és -szolgáltató szervezete, az EMCDDA ( European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) 2007-es jelentése alapján Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy Magyarországon cannabist naponta 1311 fő fogyaszt, hetente 1225-en alkalmazzák, míg az alkalmi fogyasztók száma 3306 volt.

Ismertetése szerint 2006-ban a magyarországi drogambulanciákon 5673 főt kezeltek, közülük 3059 cannabisfüggő volt, 540 pedig amfetaminszármazékokat szedett. Opiátok, így morfin miatt 418 beteget, kokain miatt pedig 86 főt kezeltek.

Vizi kiemelte a drogoknak a bűnözésben betöltött szerepét is. Mint mondta, míg 2002-ben az országban 4075, kábítószerrel összefüggő bűncselekményt követtek el, 2004-ben 6670-et, tavalyelőtt 6734-et, s 293 magyar állampolgár halt meg a drogok miatt.

Az akadémikus meggyőződése szerint a megelőzés sikerétől függ, hogy a jövőben milyen mértékben csökken a drogfogyasztás. Ennek érdekében az állam és a társadalom együttes fellépésére van szükség.

"Az állam eszközeinek elsősorban a prevenciót, a megelőzést kell szolgálniuk. A civil társadalomnak még nagyobb a felelőssége: csak a családon belül lehet igazán elejét venni e szörnyű kór terjedésének, ee nagy a szerepe az írástudóknak, a tudománynak, a médiának, mindenkinek, aki felelősséget érez a másik ember iránt" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.