A Marketletter összefoglalója

A nemzeti egészségügyi reformprogram részeként Magyarországon januárban bevezetett új jogi szabályozás ellentmondásosnak és elhamarkodottnak tűnik. Rózsa András, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója szerint az új szabályozórendszer hosszútávú kihatásait nem lehet kiszámítani.
Rózsa András a a gyógyszergyártók költségvetési befizetéseit szabályozó Gyógyszergazdaságossági törvény visszavonását javasolja. Azon a véleményen van, hogy a költségvetés gyógyszerkiadásainak áthárítása a gyártókra azzal a következménnyel jár majd, hogy számos készítmény eltűnik a piacról, és a kutatás-fejlesztésre fordítható pénzforrások is szűkülnek mind a magyar, mind a külföldi vállalatok esetében.

Mindez igen károsan fogja befolyásolni a magyar gyógyszeripart. A helyi gyártók folyamatosan veszítenek piaci részesedésükből, és veszteségeiket a kivitel növelésével próbálják meg kompenzálni.
A 2007-re tervezett gyógyszer-költségvetési előirányzat 364,2 millliárd forint, annak ellenére, hogy az OEP tavaly több mint 400 millárdot költött gyógyszerekre. Az utóbbi néhány évben a gyógyszerkassza kiadásai megközelítőleg 15 százalékkal növekedtek.

Bogsch Erik, a MAGYOSZ elnöke, a legnagyobb magyar gyógyszergyár, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója úgy

nyilatkozott, hogy az új reformintézkedések ellentétesek a kormány által meghirdetett piacvédő gazdaságpolitikával. Szerencsétlen körülményként értékelte azt a tényt, hogy míg a gyártóktól elvárják a gyógyszerkassza túlnyomó részének finanszírozását, a lakosságra nehezedő teher számos támogatott gyógyszercsoportnál mégis 50 százalékkal emelkedett.
A gyógyszergyártók nem hajlandók a nem-vényköteles gyógyszereket patikán kívül forgalmazni.

Februártól a nem-vényköteles (OTC) gyógyszereket szupermarketekben és benzinkutaknál is szabad árusítani, a gyártók többsége azonban továbbra is csak gyógyszertáraknak szándékozik eladni ezeket a gyógyszereket.

Az új kereskedelmi csatornákon való forgalmazás jelentősen megnöveli a gyógyszernagykereskedők költségeit. Úgy vélekednek, hogy a jelenlegi 6 százalékos nagykereskedelmi árrés nem nyújt fedezetet a megnövekvő szállítási és marketing-költségekre, melyek egyes termékeknél akár a teljes ár 50 százalékát is elérhetik.

A Béres Rt., az egyik legnagyobb magyar OTC-és gyógyhatású készítmény előállítója már kérvényezte az OGYI-nál 15 OTC-termékének törlését a patikán kívül árusítható készítmények listájáról. A többi gyártó is követheti a példát, hiszen valószínű, hogy a nagykereskedők többletköltségeiket át fogják hárítani a gyártókra.

Viták vannak egyes receptkötelessé váló gyógyszerek miatt is.
29 metamizol és aminofenazon-tartalmú gyógyszer vált receptkötelessé Magyarországon február 15-én. Ilyenek a nagyforgalmú és igen népszerű fájdalom- és lázcsillapítók. Ezek a gyógyszerek továbbra sem támogatottak, áruk nem változott. Az átminősítést és az indikáció megváltoztatását „erős hatású fájdalomcsillapítóra más gyógyszerre nem reagáló fájdalom esetén" az OGYI kezdeményezte az Európai Unióval való gyógyszerbesorolási harmonizáció részeként. E gyógyszerek az Európai Unió országaiban ugyanis receptkötelesek.

A Sanofi-Aventis, a magyar piac legnépszerűbb fájdalomcsillapítójának, az Algopyrinnek a gyártója üdvözölte az intézkedést, mely a biztonságot, a harmonizációt és orvosi megfontolásokat szolgálja, ugyanakkor a vállalat igen jelentős forgalomcsökkenésre számít. Az Algopyrinből évente közel 200 milliárd tabletta fogyott 4,5 milliárd forint értékben.

Az ellentmondásos 300 forintos vizitdíjfizetési kötelezettség is február 15-étől lépett érvénybe, de az orvosok és betegek méltatlankodása még nem látszik csillapodni. A vizitdíj nehézkes adminisztrációja sok zavart és bosszúságot okoz a rendelőkben, és félő, hogy a vizitdíjfizetés költségei meghaladják a várható hasznot.

Marketletter / 2006. február. 26./