Az Egyesült Államokban mind több kritikai megjegyzés hangzott el az akut infarktus intervenciós ellátásának szervezetlensége miatt.
 |
Éjszaka vagy a hét végén ne kapjon senki szívrohamot, mert nézheti, mennyit kell várakoznia, amíg segítenek rajta, pedig az volna az ideális, ha a tünetek kezdetétől 90 percen belül már indulna a szívkatéteres vizsgálat és szükség szerint a beavatkozás: koszorúér tágítás, stent behelyezés. Az American Heart Association (AHA) ezért rendezett erről márciusban háromnapos konferenciát, amelynek részletei most jelentek meg és az akciótervet is most hozták nyilvánosságra.
Az új nemzeti program a „Mission Lifeline" nevet kapta, amelyben az „életvonal" itt nem a beteg tenyerében lévő redő hosszúságából megjósolt életkilátásokra vonatkozik, hanem arra a szervezés-láncra, amellyel igyekeznek elérni, hogy a szívroham gyanújeleire mindenki azonnal hívja a rohammentőt, amelyik a lehető leggyorsabban eljuttatja a pácienst a legközelebbi intervenciós kardiológiai központba, ahol rögtön elindul a diagnosztikus és terápiás munka.
A terveket Dr. Alice Jacobs (Boston Univ., Boston, MA), az AHA előző elnöke ismertette. Hangsúlyozta, hogy az ST-elevációval járó akut infarktus (STEMI) kezelésére az angioplasztika jobb és hatékonyabb kezelési mód, mint a trombolízis, de csak az amerikai kórházak negyedében biztosítottak a bármikor végezhető szívkatéterezés, koszorúér-tágítás feltételei. Ezért jelenleg a STEMI miatt kezelteknek csak fele kapja meg a megfelelő terápiát a megfelelő időhatárokon belül.
Alapvető része a programnak az emberek tájékoztatása, nevelése, mert a tünetek kezdetén igen kevesek hívják a rohammentőt, és az infarktusos betegek fele ma is úgy érkezik a kórházba, hogy vagy valamelyik családtagja viszi, vagy – ami még vérfagyasztóbb – maga vezeti az autót.
A program kezdetére olyan vizsgálatot is szerveznek, amely 100 kórházat kapcsol össze, melyek többségében angioplasztika nem végezhető. Közülük 31 intézet mintegy 90 kilométeren belül van, de jónéhány 300 kilométerre található. Gondos mérések azt mutatták, hogy a mentőautó a 90 kilométeres távot 95 perc alatt, a 300 kilométert is két óra alatt megtette. Ezeknek a betegeknek halálozása rendkívül alacsony, jelenleg négy százalék, ami még nagyobb eredmény, ha azt is figyelembe vesszük, hogy 15 százalékuk 80 évesnél idősebb.
A szervezők szerint a gyors és hatásos kezelés rövidebb kórházi ápolást igényel és ritkábban lesz szükség olyan drága gyógyeszközök alkalmazására, mint például a defibrillátor pacemakerek. A jó eredményekhez alapvetően fontos az optimális gyógyszeres kezelés is. Idézik, hogy az amerikai gyógyszerhatóság, a Food and Drug Administration (FDA) éppen most engedélyezte, hogy a kis molekulatömegű enoxaparint STEMI esetén is alkalmazzák, mert az ExTRACT TIMI betűszóval jelzett, most megjelent nagy tanulmányban, 20.000 ST-elevációs infarktust elszenvedett beteg vizsgálata egyértelműen igazolta, hogy a jelenleg legmegfelelőbbnek tartott terápiához képest enoxaparin adásával az egy hónapon belüli halálozást 17 százalékkal sikerült csökkenteni.
(Forrás: Circulation, 2007, 115:550-602.)
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!