• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

130 éve született Madame Curie mezőberényi asszisztense

Lapszemle Forrás: beol.hu

Gyógyszerinasként készült az érettségire és gyógyszerészként szerzett diplomát.

Szinte napra pontosan 130 évvel ezelőtt született Szilárd Béla, mezőberényi kötődésű kémikus, aki többek közt Madame Curie-vel is együtt dolgozott. A mezőberényi kémikus Párizsban, Londonban és Madridban tanulmányozta a radioaktív sugárzás biológiai hatásai, és talált fel jó néhány hasznos eszközt. Még a Becsületrend lovagja címet is kiérdemelte. Életrajzából kiderül, hogy Steiner Béla néven született Mezőberényben 1884. január 20-án, és csak később vált belőle Szilárd. A tudósnaptár szerint, mint gyógyszerészinas készült fel az érettségire, és a budapesti egyetemen is gyógyszerészként szerzett oklevelet (1904) és doktorátust (1905) – olvasható a beol.hu portálján.

Sokoldalúsága már ez idő tájt megmutatkozott, mindenekelőtt a különféle sugárzások fizikai, kémiai és biológiai hatásairól írt cikkeiben, továbbá 1905-ben megjelent kismonográfiájában, amely Magyarországon elsőként foglalkozott nagyobb terjedelemben a radioaktivitással. Ugyancsak egyik hazai úttörője volt az ásványvizek radioaktivitás-kutatásának.

Állami ösztöndíjjal 1907-ben Párizsba utazott, ahol a Curie-laboratórium munkatársa volt három évig, Madame Curie asszisztenseként dolgozott. Műszerkészítői sikerein felbuzdulva 1912-ben önálló műhelyt nyitott Laboratoire de produits Radioactifs néven, és itt állította elő eszközeit.