A fiatalok állják a versenyt

Hogy miként ítélik meg Magyarország kutatás-fejlesztési (k+f) és innovációs teljesítményét az Európai Unióban? A kérdésre Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az EU Tudományos Tanácsának tagja talányosan válaszolt: "Egy szóval: jól. Két szóval: nem jól. Három szóval: nagyon nem jól." Igazából még általános az a nézet, hogy a magyarok tehetségesek és kreatívak, és mindenki meglepődik, ha nem ezt tapasztalja. A magyar fizikus ennek a hagyományosan kedvező megítélésnek tulajdonítja, hogy Budapest adhat otthont az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EITI), s Szegeden épülhet fel a világ szuperlézere, cseh-magyar-román együttműködésben.

Az EU Tudományos Tanácsának a tagjaként Brüsszelben is sokszor azt tapasztalja, hogy a magyar alapkutatások jól szerepelnek és elismertek Európában, sőt, Magyarország világszerte is a 15. és a 30. hely között található a különböző szakterületek ranglistáin, "és ez nagyon jó". Az EU felismerte azt, hogy megfelelő alapok nélkül nem lehet előrejutni, és a 7. keretprogramjában egy 7,5 milliárd eurós projektet indított az alapkutatások ösztönzésére. Viszonylag jelentős, két millió eurós összeggel - általában öt éven át - a legjobb európai kutatókat egyénileg támogatja a program.

"Csaknem 600 millió forint egy fiatalnak arra, hogy elindítsa a karrierjét, úgy gondolom, erős támogatás" - állapította meg az MTA alelnöke. A program első pályázatán a fiatal magyar kutatók igazán jól szerepeltek. Óriási volt az érdeklődés, a kiírásra bárki pályázhatott a világ minden tájáról, azzal a feltétellel, hogy a kutatást az EU valamelyik tagállamában vagy társult országában végzi majd. Több mint 9100 pályázat érkezett be. A zsűri értékelése alapján az első fordulóból 560 kutató jutott tovább a második körbe. Ebből összesen 32 fiatal került ki a 12 új tagállamból, s közülük 16 volt magyar. A második fordulóban az említett 560 kutató közül csaknem háromszáz nyertes lett, köztük nyolc a magyar.

A fiatalok mellett szenior kutatók is pályázhattak. "Ebben a körben már nem szerepelt annyira jól a hazai csapat, de még mindig jobb teljesítményt nyújtott, mint a térség; a mintegy háromszáz nyertes között öt magyar van" - közölte Kroó Norbert. Majd hozzátette: "A nyertes pályázatok azt mutatják, hogy óriási kincsek vannak Európában, így Magyarországon is." Szerinte nem véletlenül nevezte az európai bajnokok ligájának a nyerteseket Janez Potoènik, aki az eredményhirdetéskor még a kutatás-fejlesztésért felelt az Európai Bizottságban.

Ha továbblépünk az alkalmazott kutatások területére, ott már kevésbé rózsás a helyzet. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy "ha egy piacon vannak eladók, akkor vevőknek is kell lenniük". A magyar vevők azonban egyelőre gyöngék anyagilag vagy nem elég innovációérzékenyek. Ráadásul iránytű sincs számukra, vagyis "még nem született meg az a hosszú távra előretekintő k+f politika, amelynek a kidolgozásában a Magyar Tudományos Akadémiának fontos szerepet kellene játszania". Emellett a magyar kutatók sem szoktak még hozzá, hogy a piacon keményen és hatékonyan lépjenek fel. E téren nemcsak Magyarország gyenge, hanem Európa is, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez a piac jól kifejlődött.

A tudomány is megszenvedi, hogy hazánk áttért a tömegoktatásra, és elhanyagolta az elitoktatást. A 100 000 lakosra jutó hatszáz 25-34 éves természettudományi diplomás szakemberrel sereghajtók vagyunk az Európai Unióban. Mert nemcsak az oktatás színvonala esett, de kicsi az a szakembertömeg, amelyből a tudósok kikerülhetnének. "Jók a magyar kutatók, csak kevesen vagyunk" - fogalmazott Kroó Norbert. Ahhoz, hogy többen legyenek, a színvonalas oktatáson kívül pénz is kellene. A bruttó hazai termékből (GDP) most egy százalék alatt van a kutatás-fejlesztési ráfordítás részesedése. Az európai direktíva jó ideje az volt, hogy 2010-re a 3 százalékot kellene elérni, ezt azonban kevés tagállam teljesítette. Problémát jelent az is, hogy kevés az oktató, aki a majdani tudósokat tanítja, "az ELTE-n tavaly négyen jelentkeztek fizikatanárnak".

"El vagyok keseredve, hogy innovációs teljesítményünk alapján nekünk tavaly a 22. hely jutott az EU ranglistáján" - tette hozzá halkan.  Egészében minden századik sikeres alapkutatás kecsegtet azzal, hogy termék lehet belőle, és ez nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában gond. "Azt szokták mondani, az európai k+f szféra jó abban, hogy az eurókat kutatásra fordítsa, abban viszont már kevésbé jeleskedik, hogy a kutatást euróra váltsa át, de ezt is meg kell tanulnia" - jegyezte meg végül az MTA alelnöke.