A kasszavágás kockázatai, mellékhatásai

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint egy esetleges társadalompolitikai kockázat hasonlatos lehet ahhoz, amivel a 2008-as, úgynevezett szociális népszavazás kapcsán szembesült az akkori kormány. Az egészségpolitikai rizikó pedig – tette hozzá – a kabinetnek abból a vállalásából fakad, hogy az egészségügyi ráfordításokat a GDP mintegy hat százalékára „tornázza föl" a ciklus végére.

A gyógyszerkassza megkurtításával azonban a terv illúzió marad, sőt romlik a helyzet, a gyógyszertámogatásra szánt megtakarításból ugyanis nem tervezik az egészségügy más területét erősíteni. Mindemellett komoly veszteség érheti a magyarországi gyógyszercégeket is, noha Hankó szerint illene fönntartani a gyártás és a forgalmazás működőképességét.

A józan ész alapján három lehetőség marad az alelnök szerint. A nemzetgazdasági tárca újraértelmezi korábbi elképzelését, az ugyanis kevésbé valószínű, hogy lemond a pénz egy részéről. További lehetőség a betegterhek növelése vagy a gyógyszerellátás megváltoztatása.

Az utóbbi Hankó Zoltán magyarázata szerint ismét több dolgot jelenthet a gyakorlatban. A támogatáscsökkentésre a gyártók a gyógyszerpaletta szűkítésével reagálhatnak, így a korábban forgalmazott szerek egy része nem lesz többé elérhető Magyarországon. Ha nem így lépnek, akkor is a nagyobb profitot biztosító piacot helyezik előtérbe, azaz elhanyagolják a magyar piacot.

Ez nemcsak a betegeknek okozhat bosszúságot, hanem könnyen bedöntheti a már jelenleg is súlyos nehézségekkel küszködő gyógyszerellátást. Hankó Zoltán fölhívta a figyelmet, az ellátás legkisebb zavara is aránytalanul növelheti a szociális gondokat.