A magyar, aki Nobel-díjat érdemelt volna

De közel sem biztos, hogy mindenki tudja: amikor ezt szajkózza, egy világhírű magyar kutatóorvos állítását közli – olvasható a valasz.hu oldalán.

Selye János professzor (1907–1982) 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amit akkor még nem nevezett stressznek. A  jelenség a szervezet olyan reakcióegyüttesének leírása volt, amivel az élő organizmus mindenfajta, egyensúlyát megzavaró külső körülményre reagálni szokott. Selye csak hosszú vívódás után nevezte el a jelenséget stressznek, melynek eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség volt. Legtöbbünk számára ma a stressz idegfeszültséget jelöl, és nem is gondolunk bele, hogy a biológiai stresszreakció a különböző stressz alapú betegségek  előidézése mellett tulajdonképpen az élet fenntartását, az egészség helyreállítását is szolgálja.

Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá – fogalmazta meg Selye. Ha bárki többet szeretne megtudni minderről, látogasson el a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, ahol a legújabb időszaki kiállítás a stressz jelenségét próbálja meg tudományos, de egyben érthető szempontból körüljárni. Az október végéig látogatható kiállítás célja, hogy megmutassa a stresszt a rárakódott sallangok nélkül: mint biológiai jelenséget, az élet velejáróját, de ugyanakkor mint betegségek előidézőjét is.

Érthetetlen, hogy Selye János miért nem kapott Nobel-díjat. Egyik tanítványa, Szabó Sándor professzor szerint valószínűleg azért, mert túlságosan várta, hogy megkapja az elismerést, és ezt soha nem szabad éreztetni a bizottsággal. Másrészt, mert az orvostudomány területén elméleti kutatásért nem adnak Nobelt, tehát másképp kellet volna Selyét felterjeszteni.

Ugyanakkor Hámori József agykutató egy korábbi interjúban elmondta: beszélt egy alkalommal a Nobel-díj-bizottság egyik titkárával, aki azt mondta neki, azért nem kapta meg Szentágothai János a Nobel-díjat, „mert túl sok mindennel foglalkozott". A dolog iróniája, hogy amikor Hámori megkérdezte, hogy a stresszelmélet megalkotójaként, Selye János miért nem kapott Nobel-díjat, a titkár azt válaszolta: „mert túlságosan egy területre koncentrált".