• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A megtévesztett csecsemők

Lapszemle Forrás: Népszabadság

Három éve kering a pszichológusok között a „Természetes pedagógia" elmélete.

Ennek legfontosabb üzenete az, hogy a csecsemők nemcsak érzelmi kötődést várnak el szüleiktől, hanem tudást, új és általánosítható ismereteket is.

Az elmélet két „atyja", Gergely György és Csibra Gergely a fejlődéslélektannak az emberi megismerés eredetére vonatkozó elfogadott elméleteit nem tartotta kielégítőnek, ezért keresett jobb magyarázatot a csecsemők alapvető tanulási folyamatainak természetére.

„A csecsemő már nagyon korán érzékeny a feléje irányuló kommunikáció jeleire, melyek tanítási információk befogadására késztetik" – mondta el Csibra Gergely, aki kollégájával a Közép-európai Egyetem (CEU) új Kognitív Fejlődés-lélektani Kutatóközpontját vezeti. A Science magazinban megjelent cikkben a magyar kutatók egy kísérlettel bizonyították a természetes pedagógia elméletének helytállóságát, ezzel merőben új megvilágításba helyezve a fejlődéslélektan egyik klasszikus jelenségét.