Az ételallergiák döntő többségét leggyakrabban a tojás, hal, rákfélék, olajos magvak váltják ki.
Az ételallergia és -intolerancia nem ugyanaz! Az ételallergiát Hippokratész jegyezte fel először, valamikor i.e. 400 körül. A híres görög orvos megfigyelte, hogy egyes embereknek tejfogyasztás után gyakorta "felfordul" a gyomruk, és kiütésesek lesznek. A betegség jelenleg a felnőtt lakosság 2-5%-át, a gyerekeknek pedig 6%-át érinti, és ezek a számok folyamatosan emelkednek – írja a Népszabadság – online.
Vannak emberek, akiknél bizonyos ételek fogyasztásakor súlyos tünetek jelentkeznek, mint például erős viszketés, torokkaparás, fulladás, rosszabb esetben pedig anafilaxiás sokk. Egyéb tünet lehet a szájzsibbadás, a csalánkiütés, az arc és a szemek megduzzadása, a szédülés vagy a hányás, melyek az étel elfogyasztása után néhány perccel, esetleg órával jelentkezhetnek. Az ijesztő tünetek hátterében az áll, hogy az immunrendszer – tévesen – a szervezetre károsnak ítéli meg valamelyik ételösszetevőt, és ilyenformán védekezési reakciót indít ellene.
Az ételallergiák döntő többségét bizonyos fehérjék váltják ki, leggyakrabban a következő élelmiszerek a felelősek: tojás, hal, rákfélék, olajos magvak (földimogyoró, törökmogyoró). Gyerekeknél allergizálhat még az eper, a málna, a szójabab, a búza vagy a tehéntej is, ez utóbbi a 3 évesnél kisebbek mintegy 2,5%-ánál jelentkezik.
A tejallergia leküzdésére a Bostoni Gyermekkórház és a Stanford Egyetem immunológusai és allergológusai úgy gyógymódót tesztelnek. A kutatók úgy gondolták, hogy egy antitest-típusú – az immunrendszer idegen anyagokat felismerő molekuláihoz hasonló –, allergiaellenes gyógyszer adagolása mellett adnak egyre emelkedő mennyiségű tejet a gyerekeknek, akkor védekezőrendszerük toleránssá válhat az eleinte heves reakciót kiváltó tejfehérjével szemben. Az elképzelés egyelőre helytállónak bizonyult: a kezelésen átesett gyerekek többsége képessé vált akár napi 2,5 deciliter tej panaszmentes elfogyasztására.
A valódi ételallergiák önálló előfordulása az összes allergiás betegségek között viszonylag ritka, mindössze 2-3%-ot tesz ki. Jóval gyakoribb ennél – és nem keverendő vele össze – az ételintolerancia, ami tulajdonképpen egyfajta álallergia, és nem az immunrendszer gyors válasza az élelmiszerre, hanem inkább az emésztőrendszeré. Ebben az esetben ugyanis nem az áll fenn, hogy valamit túltermel a szervezet, hanem az, hogy valamit nem termel.
A cukorbontó enzimek hiánya glükózintoleranciát okozhat, azért jelentkezhet édes gyümölcsök fogyasztása után hasmenés, hasfájás. A tejcukrot bontó enzim hiánya, illetve elégtelen működése esetén laktóz-intolerancia lép fel, a tej fogyasztását követően puffadás, hasmenés, hasi görcsök jelentkeznek bőrjelenségek nélkül. Fermentált, vagyis erjesztett tejtermékek, mint például sajt, kefir, joghurt fogyasztásakor viszont semmilyen panasz nincs – éppen ez különbözteti meg a valódi tejallergiától!