Addig nem lépnek, míg meg nem vadul a nép
Lapszemle
Akik járatosak az egri kórházban, azt mondják, esténként más képet mutat a sürgősségi: hatalmas tumultus, túlhajszolt orvosok, ápolók, ideges betegek és hozzátartozók. Decembertől a helyzet rosszabbodhat: egyes hírek szerint az elmúlt hetekben hat, mások szerint tizenkét orvos mondott fel, állítólag a rossz munkakörülmények, a nem megfelelő technikai és személyi feltételek miatt - írja a nol.hu.
heol.hu szombaton számolt be arról, hogy felmondott az SBO hat orvosa, köztük Botos Péter osztályvezető, aki a hírportálnak annyit mondott: közalkalmazotti munkaviszonya a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben 2014. november 27-én megszűnt, az osztály működését érintő kérdésekben a továbbiakban a kórház illetékesei jogosultak tájékoztatás adására.
A kórház sajtóreferense hétfőn azt mondta lapunknak: egyelőre nem nyilatkoznak. Dr. Fűtő László főigazgató korábban a hírportálnak annyit mondott, hogy néhány vállalkozó, közreműködő orvos mondta fel szerződését a Sürgősségi Betegellátó Osztályon. Az orvosok többsége csak egy-egy műszakot látott el, nem teljes munkaidőben dolgozott. Döntésüket nem indokolták, erre jogszabályi lehetőségük van. A betegellátás nem került veszélybe. A megyei tiszti főorvos szerint jelenleg nincs olyan helyzet, amely beavatkozást igényelne.
Több távozó orvost is kerestünk, egyikük sem reagált. A történet ismerői szerint nem zárható ki egy munkaügyi per lehetősége, ezért nem nyilatkozik érdemben sem a kórház, sem az érintett orvosok. Utóbbiak egyike, Tóth Károly azonban több közösségi portálon is hozzászólt a távozásuk okait taglaló írásokhoz. – Sajnos nem jókedvünkben álltunk fel. Sajnos nem azért, mert jobb helyre mentünk. Szerettünk ott dolgozni, szerettünk ott lenni. Én is nagyon sajnálom, de a hazugságokat nehezen tolerálom. Fáj, nagyon fáj. Minden nap gyötrődöm a történteken. Hiányzanak a munkatársaim, hiányzik a munkám, hiányzik az a jó érzés, hogy valakin segíthettem. Remélem, hogy minél hamarabb megnyugszik a háborgó tenger az ott dolgozók és a betegek érdekében. Remélem, hogy hosszú távon haszon is fog mindebből születni – írja egy helyütt.
A kórházigazgató szavaira, miszerint minden rendben van a sürgősségi betegellátó osztály működésével kapcsolatban, az orvos így reagált: – Az igazgató valótlanságokat állít! Egyértelmű! Nem hat, hanem tizenkét orvos mondott fel. Nem 1-1 műszakot vittek el, hanem lényegesen többet, van köztük több olyan is, akik 18-20 műszakban dolgoztak ott havonta. És igen, van egy orvos a kórházban, aki rendelkezik sürgősségi szakvizsgával. Jelenleg a sürgősségi osztálynak van egy alkalmazott szakorvosa és két alkalmazott rezidense. Ennyi. Eddig nappali műszakban 4-5 orvos, éjféltől reggel 8-ig 2 orvos dolgozott, többnyire szakorvosok. Most nappal és éjszaka van egy szakorvos és egy rezidens. Az igazgató szerint a kettő teljesen azonos ellátást biztosít – jegyezte meg ironikusan.
Megkerestük Ignácz Péter betegjogi képviselőt, akitől azt kérdeztük, több panasz érkezett-e az egri kórház, s azon belül is a sürgősségi betegellátás színvonalára, mint más intézményeknél. Egyértelmű volt a válasza: igen, legalább harminc-negyven százalékkal több itt a panaszos beteg, mint az ózdi, kazincbarcikai, edelényi, izsófalvi, gyöngyösi vagy hatvani kórház esetében. Az okokat egyelőre találgatja, mivel csak októbertől látja el az egri intézmény betegjogi képviseletét. A sürgősségi betegellátással kapcsolatban leginkább az volt a kifogás, hogy anélkül küldenek el innét betegeket, hogy egyáltalán rájuk pillantana orvos. – Egyfelől a sürgősségi ellátás komoly, minősített eseteket takar, másfelől azonban az orvosi etika kimondja, hogy egy beteget nem lehet ellátatlanul elküldeni – mondta a betegjogi képviselő.
Ez nem egri probléma, legfeljebb itt dőlt be most látványosan az egészségügyi rendszer, amit amúgy is csak az imádság tart össze jelenleg – fogalmazott neve elhallgatását kérve több, általunk megkérdezett szakorvos. – Az egri kórház egyre nagyobb ellátási területet kapott az elmúlt években, ehhez azonban nem rendeltek hozzá sem létszámot, sem felszereltséget. Vicc, hogy rezidensek dolgoznak a sürgősségin, akik alig egy-két éve kerültek ki az egyetemről, és egy szakorvosnak még felügyelnie kellene a munkájukat. Az egészségügy a végletekig lepusztult: most a sürgősségi omlott össze, de hamarosan jön az alapellátási ügyelet, ahol a hétvégéket szintén rezidensek húzzák végig, olykor hetvenkét órában – mondta egy vidéki háziorvos.
Egy másik szerint egyre több ember fog meghalni az egészségügy méltatlan működése miatt, de a kormány az orvostársadalommal a legminimálisabb konzultációra sem hajlandó, s egészen addig nem is fognak lépni, amíg „meg nem vadul a nép." Egy háziorvos azt mesélte: ő maga nemrég vesegörcsökkel került kórházba, de két nap után saját felelősségére hazament „görcsölni". – Bent a szobában a kacsába vizeltem, de a nagydolgomat egyáltalán nem tudtam elvégezni, mert konkrétan dőlt le a szar az illemhely faláról – mondta. Majd hozzátette: és ez csak egy, a kórházak lepusztultságát jelző ezernyi gond közül.
heol.hu szombaton számolt be arról, hogy felmondott az SBO hat orvosa, köztük Botos Péter osztályvezető, aki a hírportálnak annyit mondott: közalkalmazotti munkaviszonya a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben 2014. november 27-én megszűnt, az osztály működését érintő kérdésekben a továbbiakban a kórház illetékesei jogosultak tájékoztatás adására.
A kórház sajtóreferense hétfőn azt mondta lapunknak: egyelőre nem nyilatkoznak. Dr. Fűtő László főigazgató korábban a hírportálnak annyit mondott, hogy néhány vállalkozó, közreműködő orvos mondta fel szerződését a Sürgősségi Betegellátó Osztályon. Az orvosok többsége csak egy-egy műszakot látott el, nem teljes munkaidőben dolgozott. Döntésüket nem indokolták, erre jogszabályi lehetőségük van. A betegellátás nem került veszélybe. A megyei tiszti főorvos szerint jelenleg nincs olyan helyzet, amely beavatkozást igényelne.
Több távozó orvost is kerestünk, egyikük sem reagált. A történet ismerői szerint nem zárható ki egy munkaügyi per lehetősége, ezért nem nyilatkozik érdemben sem a kórház, sem az érintett orvosok. Utóbbiak egyike, Tóth Károly azonban több közösségi portálon is hozzászólt a távozásuk okait taglaló írásokhoz. – Sajnos nem jókedvünkben álltunk fel. Sajnos nem azért, mert jobb helyre mentünk. Szerettünk ott dolgozni, szerettünk ott lenni. Én is nagyon sajnálom, de a hazugságokat nehezen tolerálom. Fáj, nagyon fáj. Minden nap gyötrődöm a történteken. Hiányzanak a munkatársaim, hiányzik a munkám, hiányzik az a jó érzés, hogy valakin segíthettem. Remélem, hogy minél hamarabb megnyugszik a háborgó tenger az ott dolgozók és a betegek érdekében. Remélem, hogy hosszú távon haszon is fog mindebből születni – írja egy helyütt.
A kórházigazgató szavaira, miszerint minden rendben van a sürgősségi betegellátó osztály működésével kapcsolatban, az orvos így reagált: – Az igazgató valótlanságokat állít! Egyértelmű! Nem hat, hanem tizenkét orvos mondott fel. Nem 1-1 műszakot vittek el, hanem lényegesen többet, van köztük több olyan is, akik 18-20 műszakban dolgoztak ott havonta. És igen, van egy orvos a kórházban, aki rendelkezik sürgősségi szakvizsgával. Jelenleg a sürgősségi osztálynak van egy alkalmazott szakorvosa és két alkalmazott rezidense. Ennyi. Eddig nappali műszakban 4-5 orvos, éjféltől reggel 8-ig 2 orvos dolgozott, többnyire szakorvosok. Most nappal és éjszaka van egy szakorvos és egy rezidens. Az igazgató szerint a kettő teljesen azonos ellátást biztosít – jegyezte meg ironikusan.
Megkerestük Ignácz Péter betegjogi képviselőt, akitől azt kérdeztük, több panasz érkezett-e az egri kórház, s azon belül is a sürgősségi betegellátás színvonalára, mint más intézményeknél. Egyértelmű volt a válasza: igen, legalább harminc-negyven százalékkal több itt a panaszos beteg, mint az ózdi, kazincbarcikai, edelényi, izsófalvi, gyöngyösi vagy hatvani kórház esetében. Az okokat egyelőre találgatja, mivel csak októbertől látja el az egri intézmény betegjogi képviseletét. A sürgősségi betegellátással kapcsolatban leginkább az volt a kifogás, hogy anélkül küldenek el innét betegeket, hogy egyáltalán rájuk pillantana orvos. – Egyfelől a sürgősségi ellátás komoly, minősített eseteket takar, másfelől azonban az orvosi etika kimondja, hogy egy beteget nem lehet ellátatlanul elküldeni – mondta a betegjogi képviselő.
Ez nem egri probléma, legfeljebb itt dőlt be most látványosan az egészségügyi rendszer, amit amúgy is csak az imádság tart össze jelenleg – fogalmazott neve elhallgatását kérve több, általunk megkérdezett szakorvos. – Az egri kórház egyre nagyobb ellátási területet kapott az elmúlt években, ehhez azonban nem rendeltek hozzá sem létszámot, sem felszereltséget. Vicc, hogy rezidensek dolgoznak a sürgősségin, akik alig egy-két éve kerültek ki az egyetemről, és egy szakorvosnak még felügyelnie kellene a munkájukat. Az egészségügy a végletekig lepusztult: most a sürgősségi omlott össze, de hamarosan jön az alapellátási ügyelet, ahol a hétvégéket szintén rezidensek húzzák végig, olykor hetvenkét órában – mondta egy vidéki háziorvos.
Egy másik szerint egyre több ember fog meghalni az egészségügy méltatlan működése miatt, de a kormány az orvostársadalommal a legminimálisabb konzultációra sem hajlandó, s egészen addig nem is fognak lépni, amíg „meg nem vadul a nép." Egy háziorvos azt mesélte: ő maga nemrég vesegörcsökkel került kórházba, de két nap után saját felelősségére hazament „görcsölni". – Bent a szobában a kacsába vizeltem, de a nagydolgomat egyáltalán nem tudtam elvégezni, mert konkrétan dőlt le a szar az illemhely faláról – mondta. Majd hozzátette: és ez csak egy, a kórházak lepusztultságát jelző ezernyi gond közül.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!