Adj esélyt az életemnek!

Nyilvánvaló az is, hogy az abortuszt teljesen betiltani nem lehet. Az új alkotmánytervezet esetében tehát csak jogelméleti vita alakult ki a tekintetben, hogy elegendő-e csupán az intézményvédelmi kötelezettség rögzítése az alaptörvényben, avagy a magzat élethez való jogának speciális szabályozása szükséges.

Az orvosi szakma, a nemzetközi jog és a világ közvéleményének nagy része egyaránt azt vallja, hogy az emberi élet a fogamzással kezdődik, ezért a magzat jogalany, személy, akit megillet a jogképesség, az élethez való jog és az emberi méltóságnak a tisztelete. Így a művi terhességmegszakítás lényegében emberölés (magzatölés), ezért ez a beavatkozás csak az anya életveszélye vagy a magzat genetikai károsodása esetén megengedett. Az anya önrendelkezési joga alapján azonban dönthet a terhesség megtartásáról vagy megszakításáról, különösen annak első harmadában.

A problémakör jogi szempontból is komplex. A magzat jogállását, jogképességét Jobbágy Gábor jogászprofesszor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára így határozza meg: „A méhmagzat alakulóban lévő emberi személy, akinek jogképessége általános, egyenlő és ideiglenes."

A feltételes jogképességet értelemszerűen tartalommal kell megtölteni. A kötelmi jogból vett analógiát hívjuk segítségül, bár igaz, hogy a méhmagzat és az anya kapcsolata nem minősíthető „szerződésnek". Mégis, az említett analógiából következik, hogy a terhességet, mint az élve születés „feltételét", nem lehet önkényesen megszakítani, a méhmagzat jogalany, akinek meghatározott jogai vannak.

A méhmagzat jogképességét tehát ideiglenesnek kell tekinteni. Az ideiglenesség a megszületésig tart, és semmiképpen sem korlátozott, alacsonyabb fokú státus. Az ideiglenesség pusztán jogi bizonytalanságot jelent, amely a születéssel válik bizonyossággá, s nem érinti a méhmagzat jogképességének korábban említett általános és egyenlő voltát.

A magzat legfontosabb alapjoga a jog az élethez. Azt jelenti, hogy a magzatnak fogamzásától kezdve joga van megszületni, s a jogrendszernek védelmet kell nyújtania ezen jog oltalmára.

A terhességet semmiképpen nem lehet szabadon, mindenféle komoly indok nélkül megszakítani. A terhesség-megszakításnak a jog elmélete szerint lehet: elfogadható, vitatható-kétséges, illetve elfogadhatatlan oka. Az elfogadható okok közé tartozik az anya életveszélye, a méhen kívüli terhesség. A vitatható-kétséges okok például az anya egészségkárosodása, a méhmagzat genetikai károsodása, illetve ha a terhesség bűncselekmény következménye. Ezekben az esetekben a jog csupán körvonalazott véleményt nyilvánít, és a szakmára, illetve az anyára hagyja a döntés jogát.