AIDS: élet a HIV-fertőzés után

A HIV-fertőzöttek életkilátása mára 2-10 évről 35-40 évre emelkedett. A korábban halálos betegségnek számító kór időben felismerve krónikus állapottá vált. Kezelés hatására a fertőzöttek vírusmennyisége méréshatár alatti szintre csökken, ami fertőzőképtelenséget jelent.

Magyarország az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik, de a HIV-szűrések számát tekintve, uniós összehasonlításban, hátulról az ötödik helyen állunk. A kiszűrtek felét csak későn, AIDS stádiumban diagnosztizálják. Ilyenkor a halálozás magas, 35-40 százalékos. Mielőtt kiderülne a fertőzés, a betegek sokszor fél-másfél évig járják az egészségügy stációit, mire az egyik orvosnak eszébe jut egy HIV-tesztet elvégeztetni.

A hazai HIV-fertőzöttek egyéb szakorvosi ellátása nem megoldott. Ha kiderül egy betegről, hogy HIV-fertőzött, valószínűleg nem látják el. Általában visszaküldik őket az Egyesített Szent László Kórház HIV ambulanciájára azzal, hogy majd ott orvosolják a bajt.

Nehéz helyzetben vannak a várandós HIV-pozitívok is, ugyanis a nőgyógyászok nem vállalják a HIV-fertőzöttek terhesgondozását, és a szülés levezetését. A vidéki HIV-pozitív kismamákat rendszeresen Budapestre utaztatják szülni.

A jelenlegi transzplantációs szabályozás eleve kizárja a HIV-fertőzöttek szervátültetését. Akin csak transzplantáció segítene, az lassú halálra van ítélve. Az előbbi problémák hátterében az egészségügyben dolgozók HIV-vel kapcsolatos hiányos tudása, és a fertőzéstől való félelme áll. Ráadásul a HIV-fertőzött orvosok pályaelhagyásra számíthatnak.