Az egészségbiztosító esetleges szankcionálása csak presztízsveszteséget okozna az OEP számára.
A "hagyományos", jellemzően műhibagyanús ügyek kivizsgálása mellett az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) egyre nagyobb figyelmet fordít a gyógyszerismertetőkkel kapcsolatos panaszokra. Az elmúlt fél évben a hatóság összesen csaknem 10 millió forint bírságot rótt ki három gyógyszerforgalmazóra, amelyek pontatlan, téves vagy nem igazolt forrásból származó információt terjesztettek szórólapjaikon.
A legnagyobb, ötmillió forintos büntetést többek között azért kellett az egyik gyógyszergyártónak kifizetnie, mert az egyik készítményüket ismertető, 10 ezer példányban megjelent szórólapjukon egy olyan tanulmányra hivatkoztak, amely a hatóság álláspontja szerint hivatalosan nem jelent meg. A magas bírság kirovását a felügyelet azzal is indokolta, hogy - szerintük - a reklámkiadvány alkalmas lehetett a forgalom növelésére. A gyógyszergyártó a döntés felülvizsgálata iránt bírósághoz fordult, az ügy folyamatban van. Két másik cégre hasonló okok miatt szabtak ki 3, illetve 1,5 millió forintos büntetést.
Csupán a véletlen műve, hogy éppen az adott cégek akadtak fenn a rostán - mondta a Napi Gazdaságnak Kovácsy Zsombor. Az EBF elnöke szerint könnyen előfordulhat, hogy az olykor névtelen bejelentés mögött nem egy megtévesztett orvos vagy beteg, hanem a konkurens cég áll.
Részben ezzel magyarázható, hogy a hatóság egyre többször kezdeményez maga is vizsgálatot, és igyekszik minél több olyan rendezvényen (konferenciákon, betegtalálkozókon, szakkiállításokon) jelen lenni, amelyen a gyógyszerismertetés bármilyen formája megjelenhet. Az EBF vezetője szerint nemcsak arra ügyelnek, hogy a tájékoztatók tartalmilag és formailag is megfeleljenek az előírásoknak, hanem arra is, hogy egy-egy cég ne alkalmazzon vényírásra jogosult orvost gyógyszerismertetőként, mivel ez összeférhetetlen.
Az EBF hatásköre az OEP-re is kiterjed - mutatott rá Kovácsy Zsombor -, akár 50 millió forintos bírság kirovását is lehetővé teszik abban az esetben, ha kiderül, az egészségbiztosító súlyos szabálytalanságot követett el. Ez idáig pénzbüntetéssel nem sújtották az OEP-et, ám ha erre mégis sor kerülne, a bírság 80 százalékát az EBF visszafizetné az E-alapba. Az egészségbiztosító esetleges szankcionálása tehát csak presztízsveszteséget okozna az OEP számára, a járulékfizetők pénze változatlanul az egészségkasszában maradna.