Az elhízással nő a cukorbetegség kockázata

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon 1,1 milliárd ember túlsúlyos és 310 millió elhízott, a magyar felnőtt lakosságon belül a nők 29, a férfiak 38 százaléka túlsúlyos, a népesség további 20 százaléka elhízott. A 2-es típusú cukorbetegek száma az elhízással együtt növekszik, a Nemzetközi Diabétesz-szövetség becsült adatai szerint tavaly a betegséget megelőző kórfolyamatok világméretű előfordulási aránya 7,5 százalék (308 millió ember), a diabéteszé 6 százalék (246 millió fő) volt.

2025-re egyes földrészeken 60 százalékos növekedéssel kell számolni. Az elhízás és a mozgásszegény életmód vezet a cukorbetegség kialakulásához. A 2-es típusú diabétesz progresszív, korai szív-ér rendszeri eredetű halálozást okozó megbetegedés, globális, járványszerű növekedési üteme ijesztő méreteket ölt. Az ebben szenvedők 80 százalékának legalább egy társbetegsége is van (elhízás, magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavar), közel 80 százalékuk szív-ér rendszeri szövődmények miatt hal meg. A diabéteszes szövődmények hatásának ellátása (vakság, veseelégtelenség, szívbetegség kezelése, érbetegségek miatti amputáció) óriási terheket ró a szolgáltatókra, átlagosan a teljes egészségügyi költségvetés 5-8 százalékát emészti fel. A cukorbetegség helyes kezelése jelentős mértékben hozzájárul a vezető halálokként nyilvántartott szív-ér rendszeri kórképek megelőzéséhez.

A cukorbetegség korai stádiuma tünetmentes. A köztudatban elterjedt panaszok és tünetek - a fokozott folyadékfogyasztás és vizeletürítés, a jó étvágy melletti fogyás, fáradékonyság, bőrviszketés, gombás bőrfertőzések, a szellemi tevékenység mérsékelt romlása és az impotencia - a kór későbbi, előrehaladott stádiumára jellemzők. A tünetekkel és panaszokkal jelentkező páciens szervezete gyakran már maradandóan károsodott. A betegség időben történő felismerése, a veszélyeztetettek szűrővizsgálata sok beteg életminőségét javíthatná, és társadalmi szinten hatalmas megtakarítást eredményezne.