Beteg lelkek csapatai kószálnak a bezárt lipótmezei intézetnél

A szakma szerint új intézményre lenne szükség, mert az áldatlan helyzet nem sokáig tartható. A döntéshozó és a végrehajtó tavaly április 1-jével jogilag megszüntette az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a sárga épületkomplexumot, amelyet száznegyven évvel ezelőtt hozott létre a jóakarat és részben a kényszer, mert a magyar betegeket nem fogadta sem a prágai, sem a lembergi elmegyógyintézet.

A "sárga ház" már a megépülésekor tekintélyt parancsolt, a benne folyó munkát pedig lassacskán megismerte szinte az egész világ. Itt soha nem alkalmaztak kényszerítő módszereket, noha a 19. században másutt még bevett eljárások voltak. Az intézmény vezetői folyamatosan bővítették a gyógyszeres kezelés lehetőségeit, korukat megelőzve alkalmazták a pszichoterápiás módszereket, nem egyet maguk dolgoztak ki, írtak le. Az intézmény struktúrája folyamatosan változott, alkalmazkodva az újabb és újabb tudományos ismeretekhez, s szervezte eggyé azt, ami addig különálló, a pszichiátriától független volt.

Tavaly április 1-jén Molnár Lajos egészségügyi miniszter egyetlen tollvonással megszüntette az OPNI összes ágyát, jogutód nélkül fölszámolta az intézményt. Akkor élőláncot is vontak a tiltakozók az OPNI körül, de hiába volt minden érv és indulat, sajtócikk és ellenzéki tiltakozás, a hatalom hajthatatlan maradt. A tudományos központ szükségszerű életben tartásának érve sem volt elég erős.

Az OPNI akkor papíron megszűnt, ténylegesen pedig december 31-én ürült ki az épület. A hír hallatán több beteg kétségbeesett, s a Horváth Ágnes akkori államtitkár, későbbi miniszter által az OPNI kápolnájában tartott értekezleten a gyógyítók is dühöngtek és sírtak a tehetetlenségtől. Az OPNI bezárásával megszűnt Budán a drog- és alkoholfüggő betegek gyógyításának, megfigyelés alatt tartásának lehetősége is.