Csaknem megduplázódtak a várólisták

A Népszava tájékoztatása szerint tavaly novemberben egy mandulaműtétre országosan átlagban 19 napot kellett várni, Esztergomban ennél többet, 40 napot, Debrecenben pedig 48-at - derül ki az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) legújabb várólista-felméréséből. A szürkehályog-műtétnél átlag 150 nap volt a várakozási idő; de például Hódmezővásárhelyen ennél lényegesen többet, összesen 850 napot kellett várni egy operációra. Egy gerincstabilizáló műtét átlagos várakozási ideje 670 nap volt; ezek közül a szegedi orvostudományi egyetemen 62 napot, Pécsett viszont 180 napot kellett várni a betegeknek. Csípőprotézis-beépítésre 316 nap, térprotézis-behelyezésre pedig 394 nap volt az átlagos várakozási idő.

Az EBF november végi elemzése szerint - a kötelezően vezetendő várólisták esetében - az előző hónaphoz képest nyolc területen nőtt, hatnál változatlan maradt, öt ellátásnál pedig csökkent az átlagos várakozási idő.

A legköltségesebb műtéti beavatkozások esetében 28 intézmény szolgáltatott adatot. Az egyik drága beavatkozás a csípőprotézis beültetése, amelyre a kórházak 36 százalékában a korábbiaknál többet kellett várni. Térdprotézis-behelyezést a vizsgált 28 egészségügyi intézményből 13 csak egy éven túl vállalt. Várólistát a szürkehályog-műtétekről 41 intézmény küldött, közülük 23-nál növekedett az átlagos várakozási idő.

A járóbeteg-szakellátás keretében az anyagcsere és diabetológia, fogszabályozás, gyermek-gasztroenterológia és MRI-vizsgálatokra kell több mint egy hónapot várni. 2008 novemberében még átlagosan fél évet kellett várni a nem sürgősségi csípő- és térdprotézisműtétekre. Akkor, egy térdprotézis-beültetésnél 181 nap volt a jellemző várakozási idő, a gerincstabilizáló műtéteknél 12 hónap.

Nem véletlen a várólisták növekedése, tavaly novemberben a kormány ugyanis visszaállította a néhány hónappal korábban eltörölt teljesítményvolumen-korlát szabályozást. Ennek lényege, hogy a kórházak csak bizonyos előre meghatározott teljesítményre kapnak pénzt, efelett hiába látnak el akárhány beteget - annak költségeit már nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Mindez pedig arra kényszeríti a nehéz anyagi helyzetben lévő kórházakat, hogy a legköltségesebb ellátásokat csupán szigorú menetrend alapján vállalják.