Csúcstestület születik

A testület célja, hogy az innovációs és a tudománypolitikát összehangolja, és képviselje Magyarországot nemzetközi színtéren is. A kilenctagú tanács szeptember első felében kezdi meg munkáját. Elnöke a miniszterelnök, tagjai: az oktatási és a gazdasági miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke és négy, a miniszterelnök által később felkérendő szaktekintély. Ez a testület lép a korábbi Tudománypolitikai Kollégium helyébe, amelynek élén szintén a kormányfő állt.

A KTT nagyobb intenzitással működne, feladatai között szerepel többek között a tudományos utánpótlás képzéséről, az egyetemek és vállalkozások kutatási együttműködéséről, tudománypolitikai reformokról szóló javaslatok kidolgozása, a tudomány-, technológia-és innovációpolitikai stratégia végrehajtásának és a költségvetési és uniós források felhasználásának ellenőrzése is.

Az előző kormány egy kézbe, a kutatási miniszterhez összpontosította a K+F és az innovációs tevékenység irányítását, amely a még korábbi gyakorlathoz visszatérve ismét kettéválik: az oktatási tárcához tartozik a tudománypolitika és a gazdasági tárcához az innováció és kutatás gazdasági szférájának koordinálása.

A szervezeti változás nem érinti az idei évet. Jövőre a hazai kutatás, fejlesztés és innováció céljaira uniós és hazai forrásokból együttesen mintegy 170 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az új irányítási megoldást támogatja a Kutatási és Technológiai Tanács, amelynek elnöke, Várkonyi Attila szerint a hazai kutatás érdeke, hogy a finanszírozás minél nagyobb része tartozzon a tanács égisze alá. Manherz Károly oktatási szakállamtitkár a felsőoktatási törvény módosításának fontosságáról beszélt, amely lehetőséget ad majd a felsőoktatási intézmények és a gazdasági társaságok együttműködésének a kutatásban és az innovációban.