Diabétesz: Nemzeti Bariátria Központ létrehozását javasolják

Háromszorosára nőtt az elhízás gyakorisága az elmúlt négy évtizedben, a túlsúly prevalenciája a 3-4. helyen áll Európában, a magyar lakosság 36 százaléka pedig túlsúllyal küzd. Ennek nyomán az obezitás és a 2-es típusú cukorbetegség népegészségügyi probléma – vezette fel a témát a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) hétfői, XVIII. konferenciáján Szijártó Attila, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának (STéG) sebésze, aki azt is elmondta, nincs pontos adat az obez és extrém obez betegek számáról, ugyanis ezt a kórházi epikrízisekben és zárójelentésekben nem rögzítik, és a háziorvosi törzskartonokba pedig csak önbevallás alapján kerül be. Rendezné a helyzetet, ha a praxisközösségek jelentési kötelezettségi körébe tartozna a kóros kövérség - tudósított a medicalonline.hu.

Nem tudjuk, eddig hány beteget operáltak meg, és a kompetenciák sem tisztázottak: jelenleg bármely, sebészeti szakvizsgával rendelkező orvos elvégezheti a műtéteket – sorolta a rendezetlenségeket, amelyek orvoslására olyan közfinanszírozott bariátriai centrumok létrehozását szorgalmazzák, ahol szabályozottak az eszköz- és infrastrukturális adottságok, a klinikai munka mellett megjelenik az oktatás és a kutatás is. Emellett szükséges az önálló szakmai irányelvek kidolgozása, a betegutak szabályozása, a finanszírozási környezet megteremtése.

Időszerű a közfinanszírozott bariátriai sebészet bevezetése Magyarországon – összegezte az orvosszakmai álláspontot a sebész, jelezve, hogy befogadási kérelemmel fordultak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK). Első lépésként egy centrumot hoznának létre a STéG égisze alatt, ahol az első évben 100 beteg ellátását vállalnák, ha ahhoz csillagos HBCS-t és tételes eszközfinanszírozást biztosítanának.

Kaló Zoltán, az SE Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ professzora, a META alapítója a módszertani útmutató kidolgozása mellett nemzeti bariátria regiszter felállítását is javasolta, amelybe a köz- és a magánellátásban végzett gyomorszűkítő és csonkoló műtétek egyaránt bekerülnek.

Szinte az összes méltányossági kérelem gyomorgyűrűs technológiával végzett műtétre érkezett a NEAK-hoz, a legtöbb a Pécsi Tudományegyetemtől – árulta el Gerendy Péter, a NEAK speciális finanszírozási főosztályának vezetője, aki szerint a bariátriai műtétek kódkarbantartással könnyen beilleszthetők a jelenlegi finanszírozási rendszerbe, a két operáció BNO és OENO kódját ki lehet alakítani. Bár az alapkezelőnél úgy értékelik, hogy a bariátriai műtéteknek van helye a közfinanszírozásban, erről azonban nem ott, hanem szakpolitika szintjén születhet döntés.