Döntés után egyeztetés

Érdemi vitára nem volt lehetőség, mert a meghívottak között volt olyan, aki még végig sem tudta olvasni a hétfőn nyilvánosságra hozott tervezetet- írja a Magyar Nemzet.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a lapnak elmondta, hétfőn késő délután kapták meg az anyagot, részletekbe menő vitára nem volt lehetőség, ezért tájékoztatták az Egészségügyi Minisztérium képviselőit, hogy ehhez több időre lett volna szükségük. A jövő hét elejére rendkívüli ülést hívtak össze, addig kialakítják álláspontjukat, és eljuttatják a tárcához. Emlékeztetett rá, hogy szervezetük az egybiztosítós rendszer mellett érvelt.

Varga Imre, a járóbetegszakrendelőket képviselő Medicina 2000 nevű szervezet vezetője is azt mondta: nem tudták kivesézni az anyagot, inkább csak beszélgettek tegnap a minisztériumban. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke is így nyilatkozott. Véleménye szerint a politika meghatározta az új rendszer fontosabb elemeit, „sarokpontjait", amelyeken nem lehet változtatni. A szakmai szervezeteknek nem lesz sok idejük elmondani véleményüket, hiszen alig több mint egy hét múlva már a kormány tárgyalna a tervezetről.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője elmondta, a más országokban működő több-biztosítós modellhez képest is rendkívüli szabadságot kapnának a magánbefektetők az új magyarországi egészségbiztosítási rendszerben. A betegek jogosítványai, választási lehetőségei pedig csökkennének. Elsősorban a szabad orvos- és intézményválasztás joga csorbulhat. Sinkó Eszter hozzátette, hiába hangoztatták a döntéshozók, hogy az egész ország területén mindenki számára azonos színvonalú ellátást kell garantálni, az új rendszer a jelenlegi egyenlőtlenségeket tovább élesítené.

Kérdeznének a biztosítók is
Egy nevének elhallgatását kérő biztosítási szakember szerint továbbra is nagy politikai és üzleti kockázatokat hordoz a koncepcióban felvázolt modell - idézi a Magyar Hírlap. Elmondta, ehhez képest a kisebbségi tulajdonosi jogosítványok csak általánosságban jelennek meg a tervezetben. A kérdésről a részletszabályok ismeretében lehet majd ennél többet mondani. A szakember kérdésesnek tartja a felkészülésre szánt egy esztendőt. Úgy vélte, egy társadalmi konszenzuson alapuló, jól előkészített, egyértelműen szabályozott rendszer esetében talán elegendő lehet egy év, de most ez nem biztos. Ráadásul csak fél évről beszélhetünk, mert 2008 első hat hónapja pályázással és tagtoborzással telik majd. A pénztár csak ezek után láthatja, hány tagja van, és ennek függvényében milyen volumenű szolgáltatásra kell felkészülnie. Ehhez kell majd szabnia a szervezetet, informatikát, és a többit, nagyon rövid idő alatt.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a tervezet alkalmatlan arra, hogy a szakmai szervezetek megvitassák és véleményt alkossanak róla. A mostani tervezet a jelenleginél lényegesen mélyebb, szakmai szintű kibontást igényel. Az ütemterv értelmében egy hét múlva a kormány előtt kell lennie az előterjesztésnek, a hónap végén pedig a parlament szavaz erről. MInt a Magyar Hírlapnak elmondta: miközben látszategyeztetés folyik, nyilvánvaló, hogy a szűkös határidőre való tekintettel készen kell lennie egy kodifikált törvénytervezetnek. Az egészségügyi tárca és a kormány által reformnak nevezett folyamatot a szakma egyetértése nélkül, annak kitartó ellenkezése dacára viszik véghez. Ezt Horváth Ágnes miniszter asszony még államtitkárként nagy nyilvánosság előtt jelentette ki. Az elnök szerint a tervezetnek a papírkosárban van a helye. Hozzátette, a Magyar Orvosi Kamarától függetlenül komoly szakmai csoport dolgozik azon, hogy kijusson az egészségügy a jelenlegi helyzetéből.

Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke a lapnak elmondta, hétfő este kapták meg az Egészségügyi Minisztériumtól a tervezetet, hogy elolvassák, értékeljék és javaslatot tegyenek. A kamara már hetekkel ezelőtt megfogalmazta, hogy a több-biztosítós modellnek a gyógyszerellátásban nincsen sem szakmai, sem gazdasági indoka. Véleménye szerint a koncepció legfontosabb eleme az lenne, ha a gyógyszerellátás problémáira megfelelő válaszokat kaphatnának, de ez a tervezetből hiányzik. Hiányzik a kockázatok és a megoldandó problémák listája is. 

A kamara legfontosabb igényei: legyen szerződéskötési kötelezettsége a biztosítónak minden működési engedéllyel rendelkező gyógyszertárral, a tervezetben rögzített átmeneti időn túl is. Az új elszámolási rendszer informatikai szempontból ne legyen bonyolultabb a jelenleginél, a kiépítés és működtetés költsége ne a gyógyszerellátás résztvevőit terhelje. Tiltakoznak az ellen, ha a tervezett megyei és regionális egészségügyi pénztárak tulajdonosként megjelennek a gyógyszerellátásban.

Koncepció - koncepció nélkül
Németh György közgazdász, szociológus a Magyar Nemzetben megjelent véleménye szerint a koncepciót három vonatkozásban lehet bírálni. „Az első, hogy jó célokat tűz-e ki? Ezen nincs vita, az egészségbiztosítási rendszer átalakításra szorul, régóta tudjuk. A második, hogy a célok elérésére kigondolt eszköz megfelelő-e? Az eszköz jelen esetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyére lépő, egymással az ügyfelekért versenyben lévő biztosítókat jelenti, melyek 51 százalékában állami, 49 százalékban magántulajdonban vannak, s céljuk (a kisebbségi tulajdonosoknak feltétlenül) a profittermelés. A kérdés: az egyetlen, rosszízűen és szakszerűtlenül monopóliumnak nevezett biztosító többel való felváltása és profitorientált szereplőként való megjelenése képes-e észrevehető mértékben növelni a rendszer hatékonyságát, az egészségügyi ellátás színvonalát minden egyéb más eszköz alkalmazásához képest?"