Egészségügyünk látlelete

Az Egészségügyi Minisztérium a közelmúltban két év eredményét tette közzé, most a Magyar Hírlap értékeli a megtett utat. Szilvási István egészségpolitikus szerint a hiányt az egészségügyi szolgáltatások szűkítésével faragták le, az el nem költött pénz jelenleg a betegellátásból hiányzik. Mint ismert, az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát is példázza ezt, mert bizonyos határ fölött nem fizeti az egészségbiztosító a kórház gyógyító munkáját. Üdvözölhető a biztosítotti jogviszony ellenőrzése, mert így több járulék folyik be a kasszába. Az kérdéses, hogy mennyire pontosak az adatok, valóban kiszűrtek-e minden potyautast, s hogy a fizetésre kötelezettek ténylegesen a jövedelmükkel arányosan járulnak-e hozzá a társadalombiztosításhoz.

A lap szerint káoszt, zavart okozott az egészségügyi ellátórendszer ésszerűsítésnek nevezett átalakítása. Csökkent a kórházi ágyak száma, és ettől persze nem lett jobb az ellátás. Szétzilálódtak a gyógyítómunkacsoportok. Ugyan a kormányzat a megtakarított pénzből több mint tizenötmilliárd forintot adott a pályázó kórházaknak, és annak ellenére, hogy tízezer forinttal emelkedett a kórházi ellátás egységre számított finanszírozása, az infláció tavaly elérte a nyolc százalékot, így a bevételi többlet nem fedezte a megnövekedett intézményi kiadásokat.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása jó döntésnek bizonyult, ezzel a szervezettel a kormányzat a több-biztosítós rendszerre készült. A jelenleg a szolgáltatókat vizsgálja a felügyelet. Pozitívnak tekinthető az egynapos sebészet elterjesztése, s valóban javította a betegek hangulatát a kórházi étkezés nívójának emelkedése. A lap információi szerint a kórházak adósságállománya a múlt év végén elérte a hatvannégymilliárd forintot, ami tizennégymilliárddal több, mint 2006-ban. Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke elmondta: az adósok hatvan százaléka súlyponti kórház, két intézmény egymilliárd forintnál nagyobb összeggel tartozik.