Számos szabályozási korlát gátolja az egészségügyi szolgáltatók versenyét.
A Gazdasági Versenyhivatal szerint az egyik legkevésbé átgondolt intézkedés a háziorvosi praxisjog bevezetése volt. Ezzel területi monopóliumok jöttek létre, földrajzilag felosztva a piacot. A versenyjogi szakemberek azt mondják: a praxisjog megmerevítette a struktúrát, ez pedig csökkenti a háziorvosok ösztönzését a minőségi munkára, a betegek megtartására. Az államilag finanszírozott körbe praxisadásvétellel lehet bekerülni, nem oldja meg azt a problémát, hogy olyan településeken is legyenek háziorvosok, ahol a népesség összetétele, fizetőképessége kevésbé csábító.
A GVH szerint a praxisjogot ugyanúgy el kellene törölni vagy átalakítani, mint a gyógyszerészi személyi jogot. Ha a praxisjog kompetenciaszintet ismerne el, nevezetesen a pályázó alkalmas arra, hogy háziorvosként működjön bárhol az országban, az nagyobb mozgást eredményezne, élénkítené a versenyt a területi ellátási kötelezettséget megkövetelő piacfelosztási modell helyett. A finanszírozásnak pedig a területi különbségeket kiegyenlítő ösztönzőkkel kellene elősegíteni, hogy oda is jusson szakképzett orvos, ahol sok a munka, de nem sok plusz kerül a zsebbe. Az egészségügyi ellátói szintek közül az alapellátás és a szakrendelői igényli a viszonylag kisebb befektetést.