Elhibázott rehabilitációs pályázat?

Pályázatot írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 11 milliárd forint értékben orvosi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére, többek között eszközvásárlásra és infrastrukturális beruházásokra. Ezen a területen még soha nem volt ilyen értékű fejlesztés, ezért fontos, hogy hatékonyan és szakszerűen hasznosuljon a pénz. A kormány tanácsadó, ajánlattevő és döntés-előkészítő szervezete, a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) szerint azonban a pályázat szakmailag elhibázott, a kiírás számos technikai hibát tartalmaz.

Gora Imre, a NET választott szervezési alelnöke elmondta: észrevételeiket számos helyen - többek között az NFÜ-nél, az önkormányzati és az egészségügyi tárcánál, a Miniszterelnöki Hivatalnál - is jelezték, eddig azonban sehol sem foglalkoztak érdemben a problémával. Végül Bajnai Gordon miniszterelnökhöz fordultak. A pályázat visszavonását kérték, hogy az javaslataik figyelembevételével jelenhessen meg ismét.

Egyebek mellett kifogásolják, hogy a társadalmi vitára mindössze négy nap állt rendelkezésre. Gara Imre szerint elfogadhatatlan a kapkodás egy ilyen nagy jelentőségű fejlesztés előtt. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Kardiológiai Szakmai Kollégium elnöke közölte, a kardiológia területén alapjaiban elhibázott a fekvőbeteg-rehabilitációt támogatni, miközben az európai trendek szerint egyre nagyobb szerepet kap az ambuláns rehabilitáció. Ez ugyanis olcsóbb, sokszor hatékonyabb és a betegek is inkább ezt igénylik. Magyarországon azonban ilyen lehetőség gyakorlatilag nem létezik - szögezte le. Mégsem sikerült elérniük, hogy a járóbeteg-rehabilitáció jelenjen meg a pályázatban. Egy ilyen elhibázott fejlesztéssel évtizedekre konzerválnánk egy olyan struktúrát, amely a világ fejlettebb részén egyre inkább háttérbe szorul -szögezte le.

Négyesi Zsolt, a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet főigazgatója egyetértett abban, hogy nagy szükség lenne a járóbeteg-rehabilitáció fejlesztésére, ugyanakkor bizonyos esetekben - például a kistelepülésen élőknél, vagy közvetlenül az úgynevezett eszközös beavatkozás, szívműtét, szervátültetés után állóknál - ez nehezen megoldható, esetükben nélkülözhetetlen a fekvőbeteg-rehabilitáció. Ezért ennek fejlesztését elkerülhetetlennek tartja. Négyesi a pályázatban azt kifogásolta leginkább, hogy abból kiszorultak a rehabilitáció bástyáit jelentő nagy állami intézetek.

A soproni mellett a balatonfüredi és a mátrai gyógyintézet is kimaradt a pályázatból, miközben itt megfelelő szakembergárda és a tapasztalat is rendelkezésre áll. Érthetetlennek nevezte, hogy miközben a pályázók közül kizárták a központi költségvetési szervként működő intézményeket, egy ilyen létesítmény a kiírás kiskapuja miatt mégis részt vehet a tenderen. Nem a kis kórházak ellen emelünk szót, csak nem értjük, miért kell felújítás hiányában a 60-as, 70-es évek szintjét konzerválni a nagy intézetekben. Ezek ráadásul az elmúlt években amúgy is nehezen juthattak fejlesztési forrásokhoz, hiszen az önkormányzati fenntartásúakkal szemben az államiak nem pályázhattak cél- és címzett támogatásokra - szögezte le Négyesi.

Szerinte nem szabad elaprózni áll milliárdos forrást, hiszen - mint mondta - azzal még nem lesz érzékelhető a rehabilitáció szakmai fejlődése az országban, hogy minden intézményben épül egy tornaterem és lesz húsz medicinlabda.