''Fáj minden porcikám''

Az ízületeket érintő leggyakoribb reumás betegségek egyike az ízületek felületének kopásával járó degeneratív ízületi betegség (artrózis, oszteoartrózis, OA), amely sok esetben áll a ropogó ízületek hátterében: 40 év felett enyhébb-súlyosabb formában egyre inkább előfordul, 70 éves korra pedig már majdnem mindenkinél észlelhető.

Az ízületi megbetegedések másik nagy csoportja az ízületi gyulladás (artritisz), amelynek több mint 100 fajtáját különböztethetjük meg s melyek közül önálló jelentőségű a reumatoid artritisz (RA). A legtöbbször fiatal nőkön jelentkező RA ismeretlen eredetű, fokozódó sokízületi gyulladás, melynél a betegség kezdetét jelző gyakori tünet a sokízületi fájdalom, a kéz reggeli ízületi merevsége, a visszatérő ínhüvelygyulladás. Az ízületek - leggyakrabban a kéz- és lábízületek - felszíne és az ízületet befedő izmok is begyulladnak, duzzanat és fájdalom lép fel. Sok esetben a panaszok enyhébbek, 1-2 ízületet érintenek, de ritkán előfordul, hogy a gyulladás aktívvá válik, több ízületre átterjed, ami a munkaképesség elvesztéséhez is vezethet.

A többi ízületi betegség vagy nagyon ritka, vagy valamilyen első betegséget követ, illetve más betegség kísérő tünete. Az egyik legfontosabb kapcsolat az étrend és az ízületek egészsége között - az ízületekre nehezedő nyomást alapvetően meghatározó a testtömeg. A túlsúly extra terhelést ró a testtömeget tartó hátra, a csípőre, a térdre, a bokára, a lábra, ezért már egy kisebb súlycsökkenés is nagy könnyebbséget jelenthet ezeknek az ízületeknek. Elhízásnál mindemellett megváltozik a test statikája: így például a hasi elhízás esetén a testsúly eloszlása átalakul, amit a szervezet az ágyéki gerinc görbületének fokozódásával kompenzál, s ez egyre nagyobb terhet jelent a gerincnek.

Azok számára tehát, akik túlsúlyosak és testtömegtartó ízületi problémájuk van - RA és OA esetében is -, a súlycsökkentés döntő fontosságú, és többet segíthet, mint néhány étrend-kiegészítő fogyasztása. RA-ben ráadásul a túl sok testzsír növelheti a gyulladást és az ízületi fájdalmat a szervezetben. Az elfogyasztott zsiradéknak nem csupán a mennyisége, hanem a fajtája is befolyásolhatja szervezetünkben a gyulladás és fájdalom mértékét. Az összes zsiradékbevitelünkön belül legfontosabb csökkenteni - az elsősorban állati eredetű élelmiszerekben lévő - telített zsiradékok arányát, mivel ezek növelhetik a gyulladást, az ízületi fájdalmat. Mindemellett a növényi olajok között is vannak magasabb telített zsírsavtartalmúak (például a pálmaolaj, a kókuszolaj), amelyek fogyasztását érdemes háttérbe szorítani. A sok omega-6 telítetlen zsírsavat tartalmazó zsiradékok szintén elősegíthetik a gyulladást a szervezetben, ezért az ezekben bővelkedő élelmiszerek (például a kukorica- vagy napraforgóolajok, vagy az alapvetően ezekből készült margarinok) fogyasztásakor figyeljünk a mennyiségre!

Ízületeink védelme szempontjából kitüntetett szerep jut a többszörösen telítetlen hosszú láncú omega-3 zsírsavaknak, amelyek legjobb forrásai a tengeri halak, így ezekből együnk rendszeresen, hetente legalább 1-3 alkalommal. Az olívaolajban, repceolajban nagyobb mennyiségben jelen lévő egyszeresen telítetlen zsírsavak semleges hatásúak az ízületi gyulladásokra nézve, ezért részesítsük előnyben az ezekből nagyobb mennyiséget tartalmazó élelmiszereket (például olívaolaj-alapú margarinokat, kevert olajokat). Amint testünk sejtjei természetüknél fogva megújulnak, az egyszeresen telítetlen zsírsavak eltávolítják a sejtből az omega-6 zsírsavakat, csökkentve ezzel a gyulladást. Legyünk türelmesek, mivel a folyamat néhány hétig is eltarthat, anélkül, hogy bármilyen észrevehető hatás mutatkozna!

A fáradtság általános tünet az RA-ben, aminek a hátterében gyakran vérszegénység áll. Együnk rendszeresen vasban gazdag ételeket, hogy a vashiányos anémia kialakulását megelőzzük! Legjobban hasznosuló vasforrásaink állati eredetűek - a húsok, az olajos hal, a tojás -, de a hüvelyesek, a zöld leveles növények, valamint a vassal dúsított élelmiszerek is hozzájárulhatnak a megfelelő vasbevitelhez. A nagy mennyiségű vasat tartalmazó májat és májkészítményeket - nagy koleszterin- és A-vitamin-tartalmuk miatt - 10-14 napnál gyakrabban nem ajánlott az étrendbe iktatni. A vas könnyebben felszívódik, ha C-vitamin is jelen van, ezért mindig fogyasszunk a nagy vastartalmú ételek mellé zöldséget vagy gyümölcsöt!

A kalcium megfelelő mennyisége elengedhetetlen ízületeink egészsége szempontjából, mivel a kalciumhiány könnyen a csontok törékennyé válásához, oszteoporózishoz vezet. Az artritiszes betegek - különösen a menopauza után lévő nők - hajlamosak az oszteoporózisra, ezért fontos szerepeltetni étrendjükben napi fél liter tejet vagy joghurtot, illetve ezzel egyenértékű kalciumot tartalmazó tejterméket. Ezek az élelmiszerek egyben jó forrásai a csontképződéshez szükséges D-vitaminnak is, ami a táplálékokkal felvett kalcium és foszfor megkötéséhez szükséges. A D-vitamin hiánya gyermekekben angolkórt, felnőttekben oszteomaláciát, azaz csontlágyulást okoz. D-vitaminhiány esetén az artritisz is gyorsabban súlyosbodik, ami gyakrabban fordul elő télen, amikor a D-vitamin testben való termelődéséhez szükséges napfényből kevesebb jut a bőrre.

Testünk működésének egyik természetes mellékterméke az elpusztult sejtek, valamint a táplálékkal felvett sejtek magjának (purintartalmának) lebontásakor felszabaduló húgysav. Ha a húgysav szintje a szervezetben valamilyen oknál fogva megemelkedik, az ízületekben lerakódó húgysav erős fájdalmat okoz, amit köszvénynek nevezünk. A köszvényes rohamok ismétlődése idővel tartósan is károsíthatja az ízületeket, s ez krónikus artritisz kialakulásához vezethet. A köszvény diétás kezelésének a túlsúly fokozatos csökkentése az egyik leghatásosabb módja. Fontos azonban tudni, hogy a látványos, gyors fogyást ígérő kúrák, böjtök károsak, emelik a húgysavszintet, rontják az állapotot. Lényeges betartani az alkoholfogyasztásra vonatkozó korlátokat, mivel a túlzott alkoholfogyasztás gátolja a húgysav kiválasztását. A húgysav lerakódását az ízületekben bőséges (napi 3,5 1) folyadék fogyasztásával lehet mérsékelni. Purinürítő hatásuk miatt az alkalikus gyógyvizek, a csalántea jótékony hatásúak. Mindemellett - bár a húgysav-szint befolyásolása kapcsán az ételek purintartalmának ma már kevésbé tulajdonítanak jelentőséget - figyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra, kerüljük a húsok, a húsfélék, a halak túlzott fogyasztását!

A RA-ben jelentkező fájdalom és gyulladás befolyásolására elkezdett koplalás végletes megoldás, ami könnyen hiánytünetek és súlyos állapotok kialakulásához vezethet, ezért nem tanácsos belekezdeni. A kellő szakértelemmel összeállított ovolakto (tejet, tejterméket, tojást is tartalmazó) vegetáriánus étrend azonban segíthet a tünetek enyhítésében. A RA kialakulása az immunrendszer működésében bekövetkezett változások eredménye, ami az élelmiszer-allergiához olykor megtévesztésig hasonló tüneteket is produkálhat. Fontos tehát, hogy reumatikus problémánkkal is a megfelelő szakembereket (orvosokat, gyógytornászokat, dietetikusokat) keressük fel, akik olyan diagnosztizáló módszereket alkalmaznak munkájuk során, ami pontos és megbízható, a sikeres kezelést megalapozó eredményt ad.