A genetika hajlam és semmiképpen nem sors

A 21. század egyik legizgalmasabb tudományos kérdésének a géndiagnosztikának a tárgyalásában a médiának kulcsszerepe van, mert a felelősségteljes kommunikátorok feladata, hogy a démonizálás és bálványosítás helyett, a tényleges eredmények és lehetőségek jussanak el a nagyközönséghez – mondta Karádi Pál, a Quintess Healthy Aging Club tulajdonosa azon a tudományos kerekasztal beszélgetésen, melyen a az orvostudományban lezajló paradigmaváltásról, a genetika jelenéről és jövőjéről beszélgetett Prof. Dr. Marton István, klinikus, a géndiagnosztikai központ Tudományos Igazgatója, Prof. Dr. Falus András, akadémikus, immunológus-genetikus és Prof. Dr. Bagdy Emőke, pszichológus.

A központ honlapjának beszámolója szerint Prof. Dr. Marton István rámutatott, hogy a genetika rohamos fejlődésével, az emberi genom leírásával napjainkban az orvostudományban paradigmaváltás zajlik. Az életkor hosszabbodásával az emberiség olyan új problémákkal, betegségekkel találkozik, melyek a korábbi generációk számára –az átlagéletkor rövidsége miatt- ismeretlenek voltak. De mit kezdjünk a rossz hírekkel? Akarjuk-e tudni? Hogyan birkózzunk meg egy betegség fokozott kockázatának terhével? Van-e lélektani megoldás? Mi történik, ha a genetikai vizsgálat súlyos kockázatokat tár fel? Mekkora terhet ró ez az orvosra, milyen új ismereteket igényel az örökletes kockázat ismerete a klinikai orvosoktól? Mi a géndiagnosztika közeli és távoli jövője? Mire számíthatunk a megelőzés területén? Mennyire hosszabbítható meg az emberi életkor, javítható az egészséges életévek száma a genetika segítségével? Ezek a kérdések rejtőznek a 21. század Pandora szelencéjében.

Prof. Dr. Falus András a beszélgetés során rendkívül izgalmas elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt tíz év olyan a biológiában, mint – annak idején - Amerika felfedezése vagy a Holdra szállás. „Nem kevesebb történt, mint, hogy megkezdődött a biológia írásbelisége. Az emberi genom feltérképezése megtörtént. Megnyílt egy ajtó, egy könyvtárban találtuk magunkat. Nem tudjuk olvasni ugyan még mindazt, ami ebben a könyvtárban található, de a biológia és az informatika együttműködése, házassága egy új rendszer és rendszerszemlélet kialakulását eredményezi, és ennek beláthatatlan távlatai vannak.

Hogy a mérleg két serpenyője, hogy van kiegyensúlyozva? Az-e a súlyosabb, amelyikben a gének által meghatározott hajlamok sorsszerűsége van, vagy az, amelyikben a tudatosan választott életmód forradalommal elérhető prevenciós eredmények? Erre a kérdésre napról napra pontosabb választ tudunk adni. Legfontosabb szó a valószínűség és a gének hálózatának működése, azt már biztosan tudjuk, hogy a genetika hajlam és semmiképpen nem sors. Lényeges pontként említette, hogy a géndiagnosztika esetében annak reális társadalmi értékelésére van szükség, amiben a kommunikációért és a nevelésért felelős szakembereknek nagyon jelentős szerepe van.

Dr. Bagdy Emőke professzor asszony a géntudomány fejlődésével járó pszichológiai hatásokról beszélt, illetve arról, hogy hol, hogyan használható a pszichológia a géndiagnosztika területén. Megerősítette Falus professzor szavait, hogy nincsen „jó gén" és „rossz gén", ahogyan nincsen jó vagy rossz információ, tudás sem; minden a közlés módjától függ. Ha a géndiagnosztika eredményeivel az ember olyan módon szembesül, ami együttműködésre, aktivitásra, öntevékenységre ösztönzi, akkor lesz ereje és ideje is, hogy a megismert hajlamokat, rizikófaktorokat, veszélyforrásokat kiküszöbölje, megelőzze, kezelje.

Ha az információ átadása riadalmat kelt, ha az ember úgy érzi, hogy valami rosszal szembesült, ha megijed és elbújik, vagy szabotálja a tényekkel való szembenézést, akkor a saját esélyeit rontja. A pszichológia és a kapcsolt tudományok, szakmák –mint pl. a life coaching – feladata, hogy orvosoknak, szakembereknek és a laikusoknak is átadják az információ pozitív közlésének módszertanát, és így azt is, hogy hogyan lehet és kell pozitívan fogadni, feldolgozni a géndiagnosztika híreit. „Soha nem szabad elfelejteni" – mutatott rá Bagdy professzor asszony – „hogy a biztos rossz tudása is jobb, mint a bizonytalan."