Felemás várakozások a gyógyszeriparban

A Magyarországon működő cégek vállalatvezetői körében tavaly decemberben végzett kérdőíves vizsgálat eredménye azt mutatja: a múlt évi ötszázalékos piacbővülés után a válaszadók háromnegyede árbevétele növekedésére számít 2010-ben is, ám ehhez hozzájárul költségeik csökkentése is.

A cégeknek csupán a negyede tervez jelentős beruházást, ezek többsége kutatás-fejlesztési projekt, átlagos értékük 30 millió, felső korlátjuk pedig 50 millió euró. Ez elenyészőnek számít egy új gyógyszer kifejlesztésének a költségeihez képest - emelte ki a tanácsadó cég. Sőt, azt követően, hogy 2009 a költségcsökkentések éve volt az összességében 14 ezer embert foglalkoztató ágazatban, a gyógyszercégek háromnegyede az idén is a vállalati megszorítások folytatását tervezi. Növekedésük motorjaként a válaszadók kevesebb mint fele említette a fúziós és felvásárlási tevékenységet.

A szektor legfőbb problémájaként a gyógyszer-támogatási rendszert nevezték meg a cégvezetők: a megkérdezettek mindegyike hátrányosnak ítélte a rendszert, főleg egy a múlt év végén elfogadott törvénymódosítás miatt. Ez lehetőséget teremt nemzetközi referenciaár bevezetésére. "Az átláthatóság hiánya komoly kihívást jelent az iparági szereplőknek, emellett a rendszer folyamatos változása is nehézségeket okoz számukra" - magyarázta a rendszerrel kapcsolatos aggályokat Barsi Éva, a PricewaterhouseCoopers gyógyszeripari szakértői csoportjának a vezetője.

A válaszadók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy sokszor jelent kihívást a szektorspecifikus szabályozásnak való megfelelés. A negyedévenkénti referenciaárazás már tavaly is kisebb mértékű árcsökkenésre kényszerítette a cégeket, míg az orvoslátogatói regisztrációs díjak újabb bevezetése, illetve a különadó szintén újabb terheket jelentett.

A cégek eredményére azonban főleg a 2009. április elsejétől bevezetett megszorítások hatottak negatívan. A válaszadók mintegy négyötöde a valutaárfolyam-kockázatot és az egyes tranzakciók (például promóciók ésminták) adóvonatkozásait is problémás területnek érzi. Jelentősnek ítélték a fogyasztói likviditás problémakörét is, a képzett munkaerő elérhetősége azonban szerintük nem jelent akkora gondot. Nem látják különösebben problémásnak a k+f tevékenységgel kapcsolatos állami és európai uniós támogatások igénylésének a folyamatát sem.