Hoffmann Rózsa szerint a finanszírozott felsőoktatási helyekre jelentkezőkkel szerződést köt majd az állam.
Már a felsőoktatásba jelentkezés előtt különböző tartalmú szerződéseket fog kötni a finanszírozott helyekre pályázókkal az állam, amelyben rögzíteni kívánják, hogy mit adnak vissza később a közösségnek. Amennyiben a diplomaszerzés után a fiatal külföldre megy, ki kell fizetnie képzésének költségét - idézi a Népszabadság az oktatási államtitkár álláspontját.
"Ha az állam milliókkal támogat egy képzést öt év alatt, úgy hiszem, a társadalom joggal várja el, hogy a fiatalok valamit visszaadjanak annak a közösségnek, mely hozzájárult a taníttatásukhoz - nyilatkozta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.
Hozzátette, szűkülni fognak az állami ösztöndíjjal támogatott képzési helyek is, de hogy ez konkrétan mit jelent, azt majd az évenként kiadott kormányrendeletekben megjelenő keretszámok határozzák meg.
A felsőoktatási törvény tervezetének koncepciójáról annyit mondott, várhatóan heteken belül megszületik a döntés.
Pálinkás rossz ötletnek tartja Hoffman felvetését
Az Akadémia elnöke azt mondta, legalább ötven kérdést fel tudna tenni, amelyre szerinte a képzési díj esetleges visszafizetéséről szóló ötlet kitalálói nem tudnának válaszolni. Ha valaki például egy évre elmegy posztdoktori ösztöndíjjal külföldre, akkor fizetnie kell? Hány évig érvényes a visszafizetési kötelezettség? Ha valakit ötvenöt éves korában elbocsátanak és külföldön talál állást, akkor neki még mindig fizetnie kell az államnak? – sorolta a kérdéseit Pálinkás József.
„Én óvatosabb lennék azzal, hogy ilyen egyszerű megoldásokat próbáljanak áterőltetni." Az Akadémia elnöke szerint ugyan végig kell gondolni azt, hogy a felsőoktatásnak mi a teherbíró képessége, de az ezzel kapcsolatos problémát semmiképpen nem lehet a külföldi munka büntetésével megoldani. A visszafizetési kötelezettség bevezetésével bekövetkezik az a még nagyobb baj, hogy a legtehetségesebb magyar hallgatók külföldi egyetemre fognak járni, mert ott nem kell ilyen szerződést aláírniuk.