Foglalkozási megbetegedés: évekig elhúzódó perek

Amióta az Alkotmánybíróság (Ab) megszüntette a foglalkozási megbetegedések körébe tartozó betegségek listáját, különösen résen kell lennie a munkavállalónak, mivel most már neki kell bizonyítania, hogy a munkája miatt lett beteg. Amíg a lista létezett, addig ha egy ápolónő például hepatitiszes lett, a betegség megállapítását követően már nem vizsgálták, hogy a fertőzés pontosan hol, kitől, kinek a hibájából történt. Az Ab lényegében arra hivatkozva szüntette meg a listát, hogy annak tartalmát önkényesen állították össze.

Évekig is elhúzódhat, ha a munkavállaló munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt perli be munkáltatóját, mivel általában többféle szakértőt is be kell vonni az ügy vizsgálatába. Elsőként azt kell bizonyítania a munkavállalónak, hogy a megbetegedés a munkaviszonnyal összefüggésben történt, és az egészségsérelem ennek következménye - mondja Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság (FMB) elnöke.

Országosan a munkaügyi tárgyú perek 25-30 százaléka érkezik az FMB-re, tavaly 5900 ügy indult, ebből 116 esetben a munkáltató egészségsértés miatti kárfelelősségének megállapítását kérték. Az eljárás során - attól függően, hogy miért panaszolja be munkáltatóját a dolgozó - többféle kárt is megállapíthat az eljáró bíró. Megítélheti az elmaradt jövedelmet, a dologi kárt - például a baleset során összetört telefon, elszakadt ruha árát -, a gyógyulás költségeinek megtérítését és nem vagyoni kártérítést is. Utóbbi esetében azt vizsgálják, hogy milyen személyiségi jogi sérelem érte a munkavállalót: például hogy sérül-e az egészséges élethez, a családi élethez, a munkavállalás szabadságához való joga, és ezektől, valamint az egészségkárosodástól függően állapítanak meg különböző összegeket.

A kifizetés módja esetenként eltérő. Az elmaradt jövedelmet például - amennyiben a balesettől az eljárás végéig állapítják meg - többnyire egy összegben köteles kifizetni a munkáltató. Amennyiben azonban az egészségkárosodás mértéke ezt indokolja, a későbbiekre is meg lehet ítélni - ekkor a tartásdíjhoz hasonlóan folyósítják. A legnagyobb probléma akkor van, ha a felelősségre vont cég jogutód nélkül megszűnik, ami például a komoly munkabiztonsági problémákkal küzdő építőiparban igen gyakori.

Szintén problémás terület a munkába menet elszenvedett közúti baleset. Az OEP teljes táppénzt fizet ugyan rá, mivel az üzemi baleset kategóriába sorolható, azonban a munkaadótól csak akkor lehet kártérítést követelni, ha cégautóval vagy költségtérítés ellenében munkához is használt saját járművel karambolozik a dolgozó, vagy ha a munkaadó által vásárolt jeggyel utazva zuhan le a repülője. Sokszor nemcsak a jogszabályok szövege, de a bírósági ítélkezési gyakorlat ismerete is fontos lehet, ha perindítást fontolgat a munkavállaló, mivel gyakorta előfordul, hogy az ő problémáját tételesen nem rendezi a jogszabály.