Gyengélkedik a magyar lakosság

A magyar lakosság egészségi állapota még közepesnek sem mondható - állapította meg a Szinapszis piackutató cég legfrissebb kutatása során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészségi állapotot az orvosok általában másképp értékelik, mint az egyének.

A magyar lakosság egészségi állapota orvosi értékelések alapján egy 10-es skálán mindössze 3 és 4 között mozog - derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb, 2008. márciusi kutatásából. A mintegy 400 fős orvosi és 1000 fős lakossági, reprezentatív mintán alapuló piackutatások a magyar társadalom egészségtudatosságát vizsgálták oly módon, hogy az egyének önértékelését, életmódját állítják szembe az orvosi véleményekkel, tapasztalatokkal.

A vizsgálat tárgya összesen nyolc, az egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos tényező, úgymint az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzási szokások, az alkoholfogyasztás, a szellemi frissesség megőrzése, a stressz, az egészségügyi szűréseken való rendszeres részvétel és a folyamatos proaktív tájékozódás az egészségügyi témákban.

A vizsgált tényezők fontossága - az átlagos osztályzatok alapján - a krónikus betegek körében magasabb, illetve valamennyi szempont esetében igaz, hogy a káros szokások "hívei" kevésbé tartják fontosnak az érintett szempontokat. Az étkezésükre maximális figyelmet fordító lakosok körében például az egészséges étkezések fontossága a 10-es skálán 9,19-ot kapott, míg az egészséges étkezést figyelmen kívül hagyók esetében ez az érték mindössze 7,63.

Ugyanezen tényezők fontosságának értékelése az orvosok körében is vizsgálat tárgya volt, mint ahogyan az is, hogy a tapasztalatok alapján milyennek találják a magyar lakosság - betegeket és egészségeseket egyaránt beleértve - állapotát a kérdéses szempontokból.

A kutatás eredményei nemcsak a lakosság egészségi állapotáról adtak képet, de azt is megmutatták, hogy az emberek saját állapotukat egészen másképp ítélik meg, mint a hozzáértők. Kiderült, hogy az elvárt és tényleges állapotok igen távol esnek egymástól és a magyar lakosság egészségi állapota orvosi értékelések alapján egy 10-es skálán mindössze 3 és 4 között mozog.

A kutatók külön felmérték a lakosság testsúlyának helyzetét is. Megállapították, hogy minden második magyar kisebb-nagyobb mértékben elhízott. A többletsúllyal küzdők közel kétharmada enyhén túlsúlyos, míg egyharmaduknak jelentős túlsúlya van.

Mindezek alapján némi meglepetéssel szolgálnak az egészséges táplálkozással kapcsolatos eredmények: a 18 év feletti lakosság 50 százaléka ugyanis - saját bevallása szerint - inkább egészségesen étkezik, további 15 százalékuk pedig maximális figyelmet fordít a változatos, mértékletes étkezésre. Ami a testmozgást illeti, közel minden második lakos csak nagyon keveset vagy egyáltalán nem mozog rendszeresen, illetve ugyanekkora azok aránya is, akik egy héten többször végeznek valamilyen mozgást, esetleg sportolnak.

Demográfiai bontások szerint a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-problémákban gyakrabban érintett 40 év feletti, idősebb korosztály nagyobb figyelmet fordít ugyan az egészséges étkezésre, ez azonban mozgásszegény életmóddal társul, így összességében az elhízottak aránya nagyon magas: 60-75 százalék közötti ezen korcsoportban.

A kutatók meglehetősen szkeptikusak az egészséges életvitel jövőjét illetően, hiszen a leginkább egészségtelenül táplálkozók elsősorban a fiatalok, akiknél ez az életmód ráadásul alacsony mozgásigénnyel társul. A változás természetesen nem reménytelen, csupán az új, "tudatosan egészségtudatos" generáció felnövése egy ideig még várat magára.