Gyerekéhezés alulnézetből - egy is sok

Amikor egy óvodáskorú gyerek nem rohan visongva az ingyen használható ugrálóvárba, vagy ha igen, ott is csak lézeng, akkor az biztos jele annak, hogy valami nincs rendben. Erre hamar rájöttek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai is, amikor az ország legszegényebb településein vagy jobb módú városok szegregátumaiban állítják fel mozgó játszóterüket. „Furcsa volt látni, hogy három perc után leültek a gyerekek, de hamar kiderült az ok is: nem bírták tovább, mivel aznap még nem ettek semmit" – mondott példát a terepen szerzett tapasztalataikról Vecsei Miklós, a szeretetszolgálat alelnöke. Hozzátéve: ha kekszet és gyümölcsöt is tesznek a játékok mellé, akkor jellemző, hogy először jól feltankolnak a nélkülöző gyerekek, haza is fordulnak a nagyobbak az ennivalóval, és csak utána kezdenek játszani - írja a hvg.hu.

Miközben a politikusok arról vitáznak, ki tett többet a gyermekéhezés felszámolásáért, arról kevés szó esik, hogy 100 szegényből 34 gyerek vagy fiatalkorú. A Tárki legutóbbi felmérése szerint 2014-ben a magyarok 16,6 százaléka, vagyis 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, azaz háztartásuk összjövedelme nem haladta meg a 78 ezer forintot. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemrég publikált közös tanulmánya szerint Magyarországon 36–54 ezer gyermek éhezik mindennap, s a kutatók kétszázezerre becsülik azon kiskorúak számát, akik időszakosan nem jutnak elegendő élelemhez – utóbbiakat kríziséhezőknek nevezik.

A nem megfelelő tápláltság egyszerre mennyiségi és minőségi kérdés: a mélyszegénységben élők nemcsak keveset, hanem egészségtelen dolgokat is esznek. A kutatások egybehangzó következtetése, hogy a mennyiségi éhezés legtöbbször minőségi alultápláltsággal párosul, míg fordítva ez nem igaz: a nem megfelelő összetételű étrend gyakran feleslegesen nagy energiabevitellel jár, ami elhízáshoz vezet. A szegény családokban általában szénhidrátokat visznek be vitaminok, fehérjék, rostok helyett, többnyire krumpli- és tésztaalapú ételeket fogyasztanak, sok kenyérrel. Ráadásul sok gyerek nem eszi meg a számára ismeretlen zöldségeket, gyümölcsöket, ételeket, ami a közétkeztetés számára előírt menük összeállításánál is problémát okoz. A kapkodva bevezetett menzareform pedig csak rontott a helyzeten.

A teljes cikk, megdöbbentő részletekkel, itt olvasható