Az elmúlt években kivérzett kórházaknak, rendelőintézeteknek lényegesen több kellene.
Ma tartja XXII. egészségügyi konferenciáját a Világgazdaság, amelyen Szócska Miklós államtitkár előadása mellett érdeklődéssel várják Banai Péternek, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkárának és Palicz Tamásnak, a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága főigazgatójának előadását.
Miközben az egészségügy menedzsmentje támogatja az intézményrendszer átalakítására készült Semmelweis-tervet - országjárása során Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is meggyőződött erről -, egyelőre nem tudni, honnan lesz pénz a megvalósítására. Ugyan a tervezett változtatások - többek között a gyógyításban előforduló párhuzamosságok megszüntetése, az ésszerű betegutak meghatározása, az integráció, az erőforrások koncentrációja, a közös közbeszerzések - önmagukban is eredményeznek némi megtakarítást, ám az elmúlt években kivérzett kórházaknak, rendelőintézeteknek lényegesen több kellene.
Tény persze, hogy az államtitkár beiktatásakor azt mondta: 2010 a túlélés fél éve volt, 2011 pedig a fenntartható átrendeződés éve lesz. Sokat várt az ágazat az Új Széchenyi-tervtől is, amely 298 milliárd forintot szán az egészségüggyel kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra. Az egészségipar innovációjára 31 milliárd forintot meghaladó összeget fordítanak - a fogászati turizmus a múlt héten már kapott egymilliárdot a büdzsé rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából, ám a gyógyintézményeknek szánt életmentő forintok egyelőre késnek. Így a rendszer pótolhatatlan mecénása továbbra is az egészségügy háttéripara, ugyanis a beszállító cégek viselik a hónapról hónapra tolódó kifizetetlen számlák nyűgét.
Némileg segített ezen a helyzeten, hogy az Országgyűlés tavaly év végén 27,5 milliárd forintot szavazott meg arra, hogy az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007-es költségvetésének szufficitjéből a kórházi beszállítók számláit kiegyenlítsék, ám mára már ismét duzzad az adósság. Félő, hogy a két hónapja nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv miatt szűkülnek ezek a csatornák. Ugyan még nem döntött a kormány az e tervben kilátásba helyezett gyógyszerközkiadások csökkentéséről, de nem valószínű, hogy változtat a Brüsszelnek elküldött programon, hiszen az az állami költségvetés rendbetételét célozta meg.
S ennek egyik célpontja az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerköltségvetése, amelyet a következő években 120 milliárddal kívánnak csökkenteni, elsősorban a gyógyszercégek adóinak növelésével. Ez ellen nemcsak ők emelték föl a szavukat, de az orvostársadalom és a betegszervezetek is megfogalmazták kétségeiket az ellátás sérülékenysége miatt.