Gyógyszercégek kutatnak a pénz után

Karácsonyi meglepetést kaptak a kormányzattól a hazai gyógyszercégek, igaz nem a kellemes fajtából. A parlament december 22-én egy olyan törvénymódosítást fogadott el, amely - legalábbis első olvasatra - megkérdőjelezi, hogy hozzájuthatnak-e ahhoz a több milliárd forinthoz, amelyről addig azt hitték, garantált a számukra. Az ügyben azok a cégek érintettek leginkább, amelyek Magyarországon jelentősebb kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek, vagyis a Sanofi-Aventis/Chinoin, a Richter Gedeon, az Egis és a Teva - írja a Figyelő.

A bonyolult szabályozási változások megértéséhez 2006-ig, a Molnár Lajos egészségügyi miniszter nevével fémjelzett éráig kell visszanyúlni. A gyógyszercégek számára az akkor megalkotott, úgynevezett gyógyszer- gazdaságossági törvény hozta létre az "iparági különadót". Jelesül azt a kötelezettséget, hogy az állami támogatásban részesülő gyógyszerek gyártói ezen támogatott forgalmuk után 12 százalékot fizessenek be (vissza) a központi kasszába. A rabatton felül azt is előírták, hogy a társaságok évi 5 millió forintot fizessenek minden orvoslátogató alkalmazottjuk után.

A hazai termelést folytató négy cég folyamatosan sérelmezte, hogy az intézkedéshez nem társult olyan iparpolitika, amely számukra EU-konform módon némi védelmet biztosított volna, a munkahelyek és az itteni K+F tevékenység megőrzése érdekében. Végül Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt úgy módosult a jogszabály, hogy bizonyos cégek visszatérítésre szereztek jogosultságot. Konkrétan: azok a társaságok, amelyek nálunk K+F tevékenységet végeznek, az általuk befizetett különadó erejéig utólag visszakaphatják kutatási ráfordításaikat az Egészség-biztosítási Alapból.

E juttatás mértéke 2009-ben az egyes cégek teljes befizetési kötelezettségének 25 százaléka lehetett, 2010-re vonatkozóan azonban már 100 százalékra nőtt.

A tavaly decemberi módosítás azonban mindezt zárójelbe tette, mert kimondja, hogy az említett juttatás az Egészségbiztosítási Alap terhére nem vehető igénybe. Ez azt jelenti, hogy a cégek által befizetett pénz a törvény szerint továbbra is visszajár, ám egyetlen jogszabályban sincs már megjelölve, hogy honnan fizetik azt ki.

- Az Egis a tavalyi forgalma után mintegy 2 milliárd forintot fizetett be, és mivel ennél többet költött K+F-re, a teljes összeg visszajárna" - mondja Marosffy László, a társaság gazdasági igazgatója, aki bizakodik, hogy a cég meg is kapja a neki járó összeget. Hasonlóan reménykedő állásponton van a Richter is. "Nagy vívmány volt, amikor tavalytól életbe lépett a visszatérítési lehetőség, mert a hazai innovációt támogatta. A Richter komoly összeget fizetett be a költségvetésbe. Negatív fejleménynek tartjuk, hogy az E-alap nem lehet az összeg forrása, de bízunk benne, hogy találnak alternatív lehetőséget a kifizetésre" - mondja Beke Zsuzsa pr és kormányzati kapcsolatok vezető.

A Richter egyébként szintén 2 milliárd forinttól esne el, a Sanofi-Aventis jogos igénye pedig több mint 3 milliárd forint. A FIgyelő úgy tudja, a Nemzetgazdasági Minisztériumban "dolgoznak az ügyön", vagyis elvileg nyitottak arra, hogy a szóban forgó milliárdok kifizetéséhez más forrást találjanak, az erre vonatkozó kérdésünkre azonban a tárca lapzártáig nem válaszolt.