H1N1-teszt: vizsgálat helyett mellébeszélés

Kálmán Sándornak a magyar nemzet szerint arról kellene magyarázatot adnia, hogy intézménye miért nem alkalmas eszközt használt betegein a H1N1 vírus kiszűrésére, és hogyan adhatott ki a Diagon Kft. alkalmatlan tesztjéről referenciaigazolást, amikor ehhez nincs jogosultsága. A kórház laborvezetőjének, Kálmán Zsuzsának aláírásával idén januárban bocsátott ki a Bajcsy-Zsilinszky kórház egy referenciaigazolást a Diagon Kft. H1N1-vírustesztjéről. Ilyen igazolás kiállítására azonban Magyarországon kizárólag az Országos Epidemiológiai (járványügyi) Intézetnek van jogosultsága. Ezen intézetnek része a Nemzeti Influenza Referencia Laboratórium, amely az uniós és a magyar jogszabályoknak megfelelően egyedül állíthat ki az influenzajárvány-ügyi vizsgálatokhoz szükséges eszközökről úgynevezett referenciaigazolást, amely műszaki-szakmai alkalmassági igazolást jelent - emlékeztet a lap.

A kórház főigazgatója írásban elismerte: „van tudomásunk arról, hogy referenciaigazolást adtunk ki a H1N1 vírus kimutatására szolgáló reagens használatáról", ugyanakkor kifejtette, hogy számukra a referencia kifejezés nem a megfelelhetőséget jelenti. Kálmán Sándor nyelvi okfejtéséhez nem az egészségügyben használatos szakszókincset hívta segítségül, hanem Bakos Ferenc idegen szavak szótárát. „A referenciát adó tehát - a kifejezés jelentése szerint - valamiről felvilágosítást ad, amely a saját tapasztalatait tartalmazza, ajánlást, felvilágosítást ad arról, hogy mit észlelt egy bizonyos termék, eszköz, eljárás stb. alkalmazása, használata során. A referencia nem azonos valamely termék megfelelőség értékelésével, megfelelőségi tanúsításával" - vonta le következtetését a főigazgató.

A nyelvészkedést azért választotta a védekezés eszközéül Kálmán doktor, mert kórházában a Diagon Kft. alkalmatlan tesztjével több tucat ember vérét vizsgálták meg, és ez alapján döntöttek az orvosok a betegek állapotáról és gyógyulásuk folyamatáról. Azaz arról, hogy fertőzöttek voltak-e vagy sem H1N1 vírussal, s hogy gyógyulásukhoz mi a teendő. „A kórház a H1N1 influenza országos járványkénti terjedésének kezdeti időszakában a vírus jelenlétének a megállapítására, kimutatására vásárolt egy olyan, CE minősítéssel rendelkező reagenskészletet (DiaFlu influenza A H1N1 Test Kit), amely az emberi szervezetből származó minta vizsgálatára szolgál, és információt nyújthat arról, hogy valaki fertőzött-e a vírussal, vagy nem. A kórház a H1N1 vírusjelenlétének kimutatására, azaz diagnosztizálásra használta a »NAVA100L DiaFlu Influenza A H1N1 Test Kit« megnevezésű reagenst, és nem magát a terméket tesztelte, vizsgálta. A kórház laboratóriumának vezetője által kiadott referenciaigazolás arról ad felvilágosítást, hogy hány esetben használtuk a terméket, és mit tapasztaltunk" - foglalta össze a főigazgató.

A lap szerint Kálmán Sándornak azonban semmilyen tekintetben sincs igaza. Az idő haladtával a szavak jelentése is változik, esetenként bővülhet, máskor szűkülhet, ezért időnként érdemes beszerezni újabb példányt az azokat összegyűjtő és rendszerező szótárakból. Kálmán doktor szótárához képest a 2002-ben kibővített, 2005-ben változatlanul újranyomott Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára például a referencia kifejezést a pontosabb értelmezés miatt hosszabban tárgyalja, mint a korábban kiadottakban, így a referencia alatt megemlíti és értelmezi a referenciamunka és a referenciaüzem kategóriáját is, lássuk. „Referenciamunka: a bemutatkozást szolgáló és az alkalmasságot bizonyító, megtekinthető teljesítmény", ami után kiállíthatják a referenciaigazolást; és „referenciaüzem: a technológiai és gazdasági alkalmasságot bemutató, esetleg a szemléltetés céljára létrehozott létesítmény", amelynek jó teljesítményekor ugyebár kiállítják a referenciaigazolást. A Diagon tesztje esetében ezek egyikéről sem beszélhetünk.

Azt, hogy a kórház referenciaigazolását kiadó laborvezető, Kálmán Zsuzsa korábban szoros üzleti kapcsolatban állt a tesztet gyártó cég tulajdonosával, Kern Józseffel, s hogy ennek lehet-e köze a referenciaigazolás szabálytalan kiállításához, a főigazgató nem kommentálta. Arról sem beszélt, hogy volt-e tudomása arról, hogy a Diagon tesztjéről az egyik állami laboratórium már megállapította: alkalmatlan a H1N1 vírus kimutatására. Ám ha ezekről talán nem is, arról biztosan tudott a kórház vezetője, hogy a súlyos járvány elterjedésére való tekintettel az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriuma tavaly országos körlevelet, tájékoztatót, illetve CD-n oktatási anyagot bocsátott ki az ország egészségügyi intézményeinek részére az új, pandémiás influenzavírus diagnosztikájáról „azzal a céllal, hogy megfelelő tájékoztatást tudjanak nyújtani azon kollégák részére, akik a közvetlen betegellátásban dolgoznak, és a laboratóriumhoz fordulnak az új, H1N1 pandémiás influenzavírussal kapcsolatban diagnosztikai segítségért".

E tájékoztató részletesen tartalmazta azokat az eszközöket, vírusteszteket és használatuk szöveges és ábrákkal illusztrált ismertetését, amelyek alkalmasak az új típusú H ÍN l influenzavírus diagnosztikájára s „Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumában rendelkezésre áll az ECDC, WHO és a CDC (nemzetközi egészségügyi szervezetek) támogatásával".

Kiderült belőle az is, hogy „a referencialaboratórium az új H1N1 megjelenését követően 2 héten belül megkapta a molekuláris biológiai módszer (PCR) alapú diagnosztikai rendszert mind a CDC-től, mind a berlini Róbert Koch Intézettől, amely a vírus kimutatását megbízhatóan, 3 órán belül lehetővé teszi. Ezt a rendszert alkalmazzuk jelenleg, mint legérzékenyebb módszert az új vírus kimutatására hazánkban" - volt olvasható a minden kórházba és rendelőintézetbe eljuttatott részletes ismertetőben, ami mellett az is tény, hogy az állam jóval a Diagon tesztje piacra dobása előtt rendelkezett a H1NÍ vírus felismeréséhez szükséges eszközzel.

Az állam nem véletlenül hozta létre az OEK-en belül a referencialaboratóriumot. Az intézmény a betegség felismeréséhez kipróbált és hitelesített, azaz referenciaként szolgáló nemzetközi szabványokat használ, s e referencialaboratóriumnak a feladata az is, hogy kiképezzen más intézeteket az influenzavírus kiszűréséhez, s ez volt az, amelyik az állami laborokból a szakembereket felvértezve az országban regionális hálózatot hozott létre, és folyamatosan ellenőrzi azok működését annak érdekében, hogy a nemzetközi szabványoknak megfelelő diagnosztika a fővárostól távolabb élő betegek számára is rendelkezésre álljon. Ugyancsak e referencialaboratóriumhoz tartozik, hogy más tesztekről kiderítse, vajon alkalmasak-e a H1N1 kiszűrésére, s ha igen, akkor kiadja róluk a referenciaigazolást. A Bajcsy-Zsilinszky kórházzal ellentétben a Diagon Kft. például nem rendelkezik ilyennel, mivel Kern József nem fordult az intézményhez, valami oknál fogva nem volt szüksége egy valóban referenciát jelentő igazolásra.

Mindezek ismeretében könnyen belátható, hogy azon kórházak, amelyek nem veszik igénybe ezt az állami szolgáltatást, többszörösen is hibát követnek el. Egyrészt pazarolnak, hiszen az amúgy is erősen korlátozott közpénzből fölöslegesen költenek olyan, esetleg nem megbízható eszközökre, mint a Diagoné. Másrészt mivel nem az OEK referencialaborja által hitelesített teszteket használnak, az általuk végzett vizsgálatok nem hozhatnak hiteles eredményt. A Bajcsy-Zsilinszky kórház gyakorlatának elfogadhatatlan voltát jelzik egyes jogászok véleménye is, akik szerint a Diagon-teszteknek a betegeken lefolytatott használatával felvethető az emberi élet gondatlan veszélyeztetésének gyanúja.