• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ha méz, akkor antibiotikum is

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

Újra antibiotikummal fertőzött mézet találtak egy erre szakosodott brémai laboratóriumban.

A tesztelt termékeket a Magyar Nemzet és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közös akciójának keretében vitték Németországba. A Magyar Nemzet 12 új mintát küldött a brémai Intettek (Applica) laboratóriumba, amelyek közül kettő fennakadt a rostán. Mindkettő mérgezi a fogyasztókat, mivel szulfonamidokat, azaz antibiotikum szermaradványokat tartalmaznak.


A különböző méhészektől felvásárolt nyersanyagot tucatnyi, kisebb-nagyobb mézüzem szűri meg, keveri össze, teszi üvegbe, csomagolja és adja el a kereskedőknek. Azaz kész terméket a gyártók készítenek belőle. Ha a méhészek némelyike hibázik is - hiszen a lelkiismeretlenséggel együtt él közöttük alulinformált és ügyetlen ember -, az üzemeknek a törvény szerint már kötelező laboratóriumi eszközökkel megvizsgálni a felvásárolt nyersanyagot, és kiszűrni közülük az ismert és várható rizikófaktorok szerint az emberi fogyasztásra alkalmatlanokat.

Náluk tehát mindenképpen ki kellene derülnie, hogy a méz jó minőségű vagy fogyaszthatatlan, szennyezett, esetleg hozzáadott cukorral hamisított, ám ha nem vizsgálnak, akkor a jó minőséget összekeverhetik a rosszal. Nagy forgalom esetén a csomagolók haszna jelentős. Ez azonban különösen növelhető azzal, ha a méhésztől tudatosan vásárolnak jóval olcsóbban rossz nyersanyagot, vagy ha ők maguk pancsolják a mézet.


A cikk szerzője úgy véli, hogy a piacot ésszerűsíteni hivatott élelmiszer-ellenőrzési hatóság a mai állapotában tökéletesen alkalmatlan a fogyasztók védelmére. A hatóság laboratóriumai a rá költött közpénz-milliárdok ellenére javarészt hiteltelen vizsgálatokra alkalmasak csak, az élelmiszerláncban a termékek követhetetlenek számára, az erről szóló törvényt képtelen betartatni.


A cikk szerzője konkrét példát is felhoz a mézhamisításra, illetve az olyan mézzel való kereskedésre, aminek minősége nem megfelelő, s melyekről a méhészek szakmai egyesülete a Brémában elvégeztetett vizsgálatok által minden évben kideríti, hogy hamisítottak és/vagy szennyezettek.


A Süth Miklós vezette élelmiszerellenőrzés kétszer 100 ezer forintnyi bírságot szabott ki a cégre ezekért, és kifizettette vele a vizsgálatok 47 ezer forintra rúgó költségeit. A kereskedők az egészre fittyet hánynak: ha valaki mostanság a Match áruházlánc boltjaiban jár, megveheti a terméket.