Az egészségügyben is közgazdasági módszerekkel próbálják meghatározni, mennyibe kerül az emberélet.
Három eljárást alkalmaznak, a gyakorlatban általában a QALY-nek nevezett költségszámítást használják. Ez közvetve méri az élet értékét, és elsősorban azt számolja ki: mibe kerül egy minőségi életév megnyerése az adott kezeléssel.
Az életkereset módszer szerint az élet pénzbeli értéke annak jövedelemtermelő képességétől függ: az egyén annyit ér, amennyit a jövőben keresne - inflációval korrigálva. A módszer problémája, hogy az emberi élet értékét kortól teszi függővé. A fiatal jövőbeni keresete általában több mint az időseké. További gond, hogy a nők, vagy a hátrányos helyzetű csoportok fizetése általában alacsonyabb. Így e szerint az ő életük kevésbé értékes lenne.
A QALY szó szerinti magyar fordítása: a minőségi életévekre standardizált életévek száma. A módszer azt igyekszik mérni, hogy mennyi jót tesz ez embernek az orvosi kezelés és mindennek mekkora a költsége. Abból indul ki, hogy ha egy betegnek lenne választási lehetősége, akkor inkább egy rövidebb, de egészséges életet élne, vagy fájdalmakkal terhelt hosszabbat.
Minden egyes kezelésre meg lehet állapítani, hány minőségi életévet nyerne vele a beteg. Az a kezelés lesz a hatékonyabb, amely olcsóbban ér el egy életév-nyereséget. Magyarországon 2004 óta elvben valamennyi újonnan befogadott gyógyszerrel kapcsolatban el kell végezni ezt a költséghatékonysági vizsgálatot. De készült ilyen elemzés például a PET-CT vizsgálatokról is.