A szakma régóta sürgeti a centralizált ellátást, márpedig a megyei intézményekben e feltétel teljesülhet.
Másfél-két éven belül háromezer onkológiai beteg életét mentheti meg, ha júniustól valóban elsőbbséget kapnak a daganatgyanús betegek a diagnosztikában. A sikerhez a politikai szándékon túl az ellátórendszer fegyelmezettségére is szükség lesz – írja a nol.hu.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szerint az időpontot a háziorvos asszisztense kérné a beteg számára a területi egészségügyi szolgáltatótól. Ahol ezt az ellátók nem tudják teljesíteni, ott az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár minden lehetőséget megkap arra, hogy megszervezze a beteg ellátását, és az a szolgáltató kapja meg ezért a finanszírozást, amely ellátja a beteget. Büntetésre számíthat viszont az a kórház, ahol visszaélést tapasztalnak. Az államtitkár a bejelentéssel egyben arra is kérte a háziorvosokat, hogy a daganatgyanús eseteikre maguk is fokozottan figyeljenek, kövessék a sorsukat.
A célra mintegy másfél milliárd forintot szán az egészségügyi kormányzat. A május elején a kormány elé kerülő rendelettervezet érdekessége, hogy anyagilag érdekeltté tenné a képalkotó diagnosztikát végzőket abban, hogy igazolódjon be a hozzájuk beutaltaknál a rosszindulatú daganat. A szolgáltatók ugyanis csak akkor számolhatnák el korlátlanul, teljes áron ezeket a vizsgálatokat, ha a betegnél később valóban igazolódik a rákgyanú.
A bejelentést Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa úgy értelmezte, hogy az intézkedés nyomán a legelső hely, ahol a beteget kivizsgálják, az a megyei szintű intézmény. Ha pedig ilyen helyen kerül sor a vizsgálatra, a beteget szakszerűen ki is kérdezik, és oktalanul senkit nem küldenek a diagnosztikai vizsgálatokra. A Népszabadság kérdésére hozzátette: a szakma régóta sürgeti a centralizált ellátást, márpedig a megyei intézményekben e feltétel teljesülhet, hiszen ott van lehetőség a képalkotó és a szövettani vizsgálatok elvégzésére.