Hatalmas változások jöhetnek a cafeteriában

Ez a jelenlegi cafeteria-rendszer végét jelentheti. Más kérdés, hogy ha az ítélet a magyar étkezési-jegy piacról kiebrudalt cégeknek ad igazat, akkor lesz-e bárki, aki vissza kívánna térni erre a piacra. A büntetést meg fizetheti az állam, vagyis az adófizetők – írja a Napi.hu portálja.

Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi pihenő (Szép) kártya miatt Magyarországgal szemben. A vizsgálatból nyilvános vita majd per lett, amit az EU április 10-én indított a Európai Unió Bírósága előtt – derül Trócsányi László igazságügyi miniszter írásbeli válaszából, amely egy képviselői kérdésre született. Az ügy előzménye, hogy 2011 novemberében egy zárószavazás előtti javaslatként az adótörvényekbe szuszakolták az Erzsébet-utalvány bevezetését – erre 2012 elején került sor. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezési-jegy kibocsátó gyakorlatilag
monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a Szép-kártyával is.

Ahogy az már a bevezetéskor sejthető volt, az Erzsébet-utalvány kvázi monopóliummá tétele ellentétes a jogállamisággal, ám ez a magyar jogrendszeren – az Alkotmánybíróság jogköreinek legyengítése miatt – átszuszakolható volt. (Az új alkotmány vagyis az Alaptörvény egyik „újítása" volt, hogy – néhány speciális helyzetet leszámítva – nem lehet a taláros testülettől az adójogszabályok alkotmányossági vizsgálatát kérni mindaddig, míg az államadósság mértéke el nem éri a maastrichti 60%-ot. Erre a jelenlegi trendek szerint valamikor 2020 után lehet számítani, azaz addig a parlamenti feles többség bármit tehet az adójogszabályokkal.)