Hiányoznak az orvosok

Év végéig 7-10 százalékos likviditási gondokkal lehet számolni a súlyponti kórházakban, ez a nagyobb megyei intézményekben 600-700 millió forintos hiányt jelenthet - mondta el a Világgazdaságnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke, a Veszprém megyei kórház főigazgatója. Ezért 25 milliárd forint forrásbővítést remélnek Székely Tamás egészségügyi minisztertől.

Székely alig foglalta el a tárcavezetői posztot, 10 milliárd forintból megoldotta az alapellátás legégetőbb gondjait. Az előirányzottól nagyobb pénzigény egyik oka az átlagosan 7 százalékra tehető infláció, valamint az, hogy az egy évvel ezelőtt bevezetett munkaidő-szabályozás végrehajtásához nem rendeltek forrást. Az uniós irányelvhez igazodva tavaly az ügyelet teljes időtartamát munkaidőnek minősítették, így az beleszámít a heti 48 órás munkaidőbe. E fölött hetente 24 órát önként vállalhatnak az orvosok. A törvény szerint a kötelező pihenőidőt ki kell adni, ám a gyógyítás nem állhat meg, így a távollévőket valakinek - akár más kórházból jövőknek - helyettesíteni kell, ami többletforrást igényel.

Tetézi a gondot az ágazat egészében tapasztalható orvos- és szakdolgozóhiány, az öregedő egészségügyi kar, amelynek nincs utánpótlása. A veszprémi kórházban nincs orvoshiány, a jelentkező rezidensek egy részét föl sem tudják venni - mondja Rácz Jenő. Ez egyrészt a főváros közelségének, másrészt a munkaerő-koncentrálásnak az eredménye. A megye 12 kórházából a dobait és a sümegit összevonták a megyeivel, Zircen és Várpalotán pedig megszüntették az aktív betegellátást, ott csak krónikus betegeket kezelnek.